Hagyomány: A legnagyobb haragvást kiváltó ember Allahnál, a hevesen veszekedő (al-aluddu) és a durván vitatkozó (al-khaszím)

عن عائشة رضي الله عنها عن النبي صلى الله عليه وسلم قال:
«إِنَّ أَبْغَضَ الرِّجَالِ إِلَى اللهِ الْأَلَدُّ الْخَصِمُ».
[صحيح] - [متفق عليه] - [صحيح البخاري: 2457]

'Á'isától (Allah legyen elégedett vele) hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta:
"A legnagyobb haragvást kiváltó ember Allahnál, a hevesen veszekedő (al-aluddu) és a durván vitatkozó (al-khaszím)"
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muttafaqun ᶜalayhi (közmegegyezés van vele kapcsolatban, mindkét sejk, al-Bukhārī és Muslim is lejegyezték)] - [Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-ja (Hiteles) - 2457]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) hírül adja, hogy a Magasztos Allah haragvással fordul a hevesen és gyakran vitázó ember felé, aki nem hajlik az igazságosáág felé és az (értelmetlen) vitájával igyekszik eltüntetni azt. Avagy megeshet, hogy jogosan vitázik, ám túlzásokba esik a vita során, túl heves (tekintet nélkül másokra), így letér az egyenesség és kimértség útjáról és tudás nélküli lesz a vitája.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Nem tekinthető elvetendő, megvetett vitának az, ha a jogtalanságot elszenvedett személy jogosan kéri jogának visszaállítását, vallásjogi érvekkel alátámasztva.
2. A vita, a hangos veszekedő szóváltás, a nézeteltérés a nyelv ördögi gonoszságot tartalmazó részéhez tartoznak, amik széttagoltságot, kölcsönös ellenségeskedést és ellentmondást szítanak a muszlimok között.
3. A vita áldott (al-mudzsádala mahmúda), ha az igazság érdekében történik és annak módszerei jók és illendők. Ám elvetendővé és kifogásolhatóvá (madhmúma) válik, ha az igazságot akarják általa érvényteleníteni és a valótlan hamist (al-bátil) fenntartani érv, indok és bizonyíték nélküli.