Hagyomány: Aki azt vallotta, hogy nincs más jogosan imádható isten Allahon kívül és megtagadta mindazt, amit az emberek Allahon kívül imádnak, annak tulajdona és vére sérthetetlenné vált, és a számonkérése egyedül Allahra tartozik

عن طارق بن أشيم الأشجعي رضي الله عنه قال: سمعت رسول الله صلى الله عليه وسلم يقول:
«مَنْ قَالَ: لَا إِلَهَ إِلَّا اللهُ، وَكَفَرَ بِمَا يُعْبَدُ مِنْ دُونِ اللهِ حَرُمَ مَالُهُ وَدَمُهُ، وَحِسَابُهُ عَلَى اللهِ».
[صحيح] - [رواه مسلم] - [صحيح مسلم: 23]

Ṭāriq bin Ašyam al-Ašǧaʿī-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Hallottam, ahogy Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondja:
"Aki azt vallotta, hogy nincs más jogosan imádható isten Allahon kívül és megtagadta mindazt, amit az emberek Allahon kívül imádnak, annak tulajdona és vére sérthetetlenné vált, és a számonkérése egyedül Allahra tartozik".
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muslim jegyezte le]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) arról tájékoztat, hogy aki azt mondja és nyelvével (szavaival) tanúságot tesz arról, hogy 'lā ilāha illā-Llāhu', vagyis: 'nincs más jogosan imádható isten Allahon kívül', és megtagad mindent, amit az emberek Allahon kívül imádnak, és mentesnek nyilvánítja magát minden más vallástól, kivéve az Iszlámot, akkor annak a pénze és a vére tiltottá válik a többi muszlim részére. Így számunkra nincs más, mint ami látható a cselekedeteiből; pénze nem vehető el, és nem ontható a vére, hacsak nem követ el olyan bűnt vagy bűncselekményt, amely az Iszlám törvényi rendelkezései szerint ezt szükségessé teszi.
Allah, a Magasságos gondoskodik az elszámoltatásáról a Feltámadás Napján (Yawmu-l-Qiyāma). Ha igaz volt (a hite) az evilági életben, akkor megjutalmazza, ám ha képmutató volt, akkor megbünteti.