+ -

عَنْ ‌عَائِشَةَ رَضِيَ اللهُ عَنْهَا قَالَتْ:
تَلَا رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ هَذِهِ الْآيَةَ: {هُوَ الَّذِي أَنْزَلَ عَلَيْكَ الْكِتَابَ مِنْهُ آيَاتٌ مُحْكَمَاتٌ هُنَّ أُمُّ الْكِتَابِ وَأُخَرُ مُتَشَابِهَاتٌ فَأَمَّا الَّذِينَ فِي قُلُوبِهِمْ زَيْغٌ فَيَتَّبِعُونَ مَا تَشَابَهَ مِنْهُ ابْتِغَاءَ الْفِتْنَةِ وَابْتِغَاءَ تَأْوِيلِهِ، وَمَا يَعْلَمُ تَأْوِيلَهُ إِلَّا اللَّهُ، وَالرَّاسِخُونَ فِي الْعِلْمِ يَقُولُونَ آمَنَّا بِهِ كُلٌّ مِنْ عِنْدِ رَبِّنَا وَمَا يَذَّكَّرُ إِلَّا أُولُو الْأَلْبَابِ} [آل عمران: 7]. قَالَتْ: قَالَ رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ: «فَإِذَا رَأَيْتِ الَّذِينَ يَتَّبِعُونَ مَا تَشَابَهَ مِنْهُ فَأُولَئِكَ الَّذِينَ سَمَّى اللهُ، فَاحْذَرُوهُمْ».

[صحيح] - [متفق عليه] - [صحيح البخاري: 4547]
المزيــد ...

ʿĀ'iša-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta:
Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) recitálta a következő verset: {Ő az, Aki lebocsátotta neked a Könyvet (ezt a Kegyes Koránt). Ebben vannak olyan versek, amelyek muḥkam-ok (szilárdan rögzítettek, nyilvánvaló jelentéssel bírnak) ezekből áll az Ummu-l-Kitāb (szó szerint: A Könyv Anyja; lényegi, törvényi szabályozásait tartalmazó rész), más versek pedig úgynevezett mutašābihāt (első olvasásra nem egyértelmű, több jelentéssel bíró). Ám azok, akiknek szívében ferdeség lakozik ők azt követik belőle, ami több értelemmel bír - a fitna-t (széthúzást, megpróbáltatás, politeizmus) áhítozván - és annak (rejtett) értelmezését áhítozván. Ám annak értelmezését csak Allah ismeri. És azok, akik nagy jártasságra tettek szert a tudásban azt mondják: "Hiszünk benne, mindez a mi Urunktól való!" Ám csak az ésszel bírók okulnak az intésből.} [Āl ʿImrān: 7; Q 3:7]. Mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: "Ha azokat látod, akik azt követik, ami több értelemmel bír - azokat említette Allah, így óvakodj azoktól!"

[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muttafaqun ᶜalayhi (közmegegyezés van vele kapcsolatban, mindkét sejk, al-Bukhārī és Muslim is lejegyezték)] - [Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-ja (Hiteles) - 4547]

A magyarázat

Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) recitálta: {Ő az, Aki lebocsátotta neked a Könyvet (ezt a Kegyes Koránt). Ebben vannak olyan versek, amelyek muḥkam-ok (szilárdan rögzítettek, nyilvánvaló jelentéssel bírnak) ezekből áll az Ummu-l-Kitāb (szó szerint: A Könyv Anyja; lényegi, törvényi szabályozásait tartalmazó rész), más versek pedig úgynevezett mutašābihāt (első olvasásra nem egyértelmű, több jelentéssel bíró). Ám azok, akiknek szívében ferdeség lakozik ők azt követik belőle, ami több értelemmel bír - a fitna-t (széthúzást, megpróbáltatás, politeizmus) áhítozván - és annak (rejtett) értelmezését áhítozván. Ám annak értelmezését csak Allah ismeri. És azok, akik nagy jártasságra tettek szert a tudásban azt mondják: "Hiszünk benne, mindez a mi Urunktól való!" Ám csak az ésszel bírók okulnak az intésből.} Ebben a versben, a Magasztos Allah tudatja, hogy Ő bocsátotta le ezt a Koránt az Ő Prófétájára; ebben vannak versek, amelyek értelme egyértelmű, világos tartalommal, tisztán érthető jogi szabályozással, nincs benne kétértelműség. Ezek alkotják a Könyv alapját és forrását. Ezek a hivatkozási pontok a nézeteltérés esetén. Míg más versek, esetleg, több értelemmel bírnak, amelyek jelentése zavart és nehézséget okozhat némely ember számára; vagy azt is gondolhatja, hogy ezen vers és egy másik vers között ellentmondás van. Majd Allah megmagyarázta, hogy az emberek hogyan foglalkoznak és kezelik ezeket a verseket. Azoknak, akik szívében hajlam van az Igazságtól való eltérésre azok elhagyják a muḥkam verseket, és csak az al-mutašābih verseket használják. Ezáltal a gyanút, a kételyt igyekeznek felszítani és más emberek tévelygésbe vitelét. Ezáltal azt az értelmezését szeretnék elérni, ami megfelel az ő vágyaiknak. Ami a biztos tudással rendelkezőket illeti, ők ismerik a mutašābih verseket és a muḥkam versekhez vezetik azokat vissza, hisznek azokban és abban, hogy ezek a Magasztos Allah-tól valók. Ezek nem lehetnek zavarosak és nincs bennük ellentmondás. Ám ezen csak a józan és pallérozott értelemmel bírók gondolkoznak el és okulnak. Majd mondta a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), az Igazhívők Anyjának, ʿĀ'iša-nak (Allah legyen elégedett vele): Ha látod azokat, akik az al-mutašābih verseket követik, ők azok, akiket Allah a következő Szavaival nevezett meg: {Ám azok, akiknek szívében ferdeség lakozik} - kerüld el őket és ügyet sem vess rájuk!

A fordítás: Angol Urdu Spanyol Indonéz Ujgur Bengáli Francia Török Bosnyák Szinhala Hindi Vietnami Tagalog Kurd Hausa (Hausza) Portugál Malajálam Telugu Szuahéli Tamil Burmai Thai Német Pastu Asszámi Albán Svéd Amhara Holland Gujarati (Gudzsarati) Kirgiz Nepáli Yoruba Litván Dari (dári) Szerb Tádzsik Kinyarwanda Román Cseh Malgas Olasz Oromo Kannada Azeri Üzbég Ukrán
A fordítások mutatása

A hagyomány jelentőségei és hasznai

  1. A muḥkam a Korán versei közül: amelynek az utalása világos és tartalmi jelentése egyértelmű. Az al-mutašābih, amely több jelentéssel bírhat; gondolkodásra és figyelmes megértésre van szükség.
  2. Intő figyelmeztetés: nem szabad elvegyülni a ferdeség népével,és az újításokat bevezetők népével, akik nehézségeket támasztanak, hogy más embereket tévelygésbe vigyenek és kételyeket ébresszenek bennük.
  3. A vers végén, a Magasztos szava: {Ám csak az ésszel bírók okulnak az intésből.} a ferdeségre hajlamosak ellentételezése; és a tudásban járatosak dicsérete. Azaz, aki nem gondolkodik és okul, s csupán saját vágyát követi az nem tartozik "az ésszel bírók" kategóriájába.
  4. Az al-mutašābih követése a szív ferdeségéhez vezet.
  5. Kötelező az al-mutašābih verseket, amelyek értelme nem mindig világos, az al-muḥkam versekre visszavezetni.
  6. A Magasztos Allah a Korán egyes részeit muḥkam-má tette, míg más részeit mutašābih-á: próbatétel ez az emberek számára, hogy különbség tétessen a Hit népe és a tévelygés népe között.
  7. Az a tény, hogy a Korán tartalmaz mutašābih verseket: a vallástudósok kiválóságát is hangsúlyozza a többi emberrel szemben; illetve utalás az értelem számára, hogy milyen korlátai vannak - így Teremtőjüknek vetik alá magukat, beismerve saját képtelenségüket.
  8. A tudásban való jártasság kiválósága és ennek folyamatos gyakorlása.
  9. A Korán magyarázó tudósok között vita van a "waqf"-al (a recitálás során történő megállás egy adott szó után) kapcsolatban. Kell-e waqf az (Allāh) szó után, a Magasztos Szavainál: {Ám annak értelmezését csak Allah ismeri. És azok, akik nagy jártasságra tettek szert a tudásban}. Két álláspont ismeretes. Akik megállnak az Allah szó után; ebben az esetben az 'értelmezés' lényege a dolog valós tartalmának ismerete, tartalmi eszenciájának megismerése, ami egyébként felfoghatatlan, mint például a 'lélek', vagy az 'Óra' valós ismerete; ezek tudását a Magasztos Allah Magánál tartotta. És azok "akik nagy jártasságra tettek szert a tudásban" hisznek abban, és annak lényegi értelmének megértését Allah-nak tulajdonítják; alávetik magukat és így megmenekülnek. Ám azok, akik összekötik a két részt és nem használják a waqf-ot az (Allah) szónál, abban az esetben az "értelmezés" lényegi tartalma a tafsīr (magyarázat), tartalmi megismerés és értelmi megvilágítás. Tehát, ismeri azt Allah (első sorban) és ismerik azt azok is
  10. "akik nagy jártasságra tettek szert a tudásban"; hisznek abban és a muḥkam versekhez vezetik vissza azokat (világos megértésük érdekében).