عن عبد الله بن مسعود رضي الله عنه قال: سمعت رسول الله صلى الله عليه وسلم يقول:
«إنَّ الرُّقَى والتَمائِمَ والتِّوَلَةَ شِرْكٌ».
[صحيح] - [رواه أبو داود وابن ماجه وأحمد] - [سنن أبي داود: 3883]
المزيــد ...
'Abdulláh ibn Masz'údtól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Hallottam Allah Küldöttét (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), amint mondja:
"Bizony az al-ruqá és az amulettek (at-tamájim) és az al-tiwala a társítás (sirk) részét képezik."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Abū Dāwūd, Ibn Māǧa és Aḥmad jegyezték le] - [Abū Dāwūd Sunan-ja - 3883]
Itt a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) néhány dolgot magyaráz meg, amelyek a társítás részét képezik:
elsőként az ar-ruqá: olyan beszéd, amely által a tudatlanság korának (al-Dzsáhilijja) népe a gyógyulást kereste - ez a társítás bűnének része.
másodszor az al-tamájim (amulettek): összefűzött gyöngyszemek és ehhez hasonlók, amelyeket a gyermekekre, állatokra és más dolgokra aggattak annak érdekében, hogy a szemmel verést (al-'ajn) elkerülhessék.
harmadszor az al-tiwala: amely azzal a céllal készült, hogy a házastársak egyike megszeresse a másikat.
Ezen dolgok a társítás részét képezik, hiszen ezen dolgok ok-okozati összefüggést igyekeznek sugallni. De ez nem egy vallásjogi eszköz, módozat, amely bizonyíték alapján létezne, sem pedig érzékeken alapuló dolog, amit a tapasztalat támasztana alá. Ami a vallásjogi okokat és tényezőket illeti - mint a Korán recitálása, vagy valami érezhető hatású, mint például a gyógyszerek, amelyek tapasztalat útján bizonyítottak - ezek megengedettek szem előtt tartva, hogy ezek csupán ok-okozati eszközök, viszont a haszon vagy a kár okozás lehetősége Allah Kezében van.