Hagyomány: Ha valaki közületek ásít, az tegye a kezét, szorosan, a szája elé; hiszen bizony, a sátán léphet ott be

عَن أَبِي سَعِيدٍ الْخُدْرِيِّ رضي الله عنه قَالَ: قَالَ رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ:
«إِذَا تَثَاءَبَ أَحَدُكُمْ فَلْيُمْسِكْ بِيَدِهِ عَلَى فِيهِ، فَإِنَّ الشَّيْطَانَ يَدْخُلُ».
[صحيح] - [رواه مسلم] - [صحيح مسلم: 2995]

Abu Sza'íd al-Khudrí-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:
"Ha valaki közületek ásít, az tegye a kezét, szorosan, a szája elé; hiszen bizony, a sátán léphet ott be."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muslim jegyezte le] - [Muslim Ṣaḥīḥ-ja - 2995]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) arra ad útmutatást, ha valaki ásít, azaz kitátja a száját vagy lustaság, vagy teltség (gyomor) miatt; annak a kezét a szájára kell tennie, hogy azzal zárja le (a nyitott száját). Ez pedig azért van így mivel a sátán ott lép be, ha a száját tátva hagyja. A kéz ráhelyezése megakadályozza abban, hogy bejusson oda.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Ha az ember ásítani készül, először is igyekeznie kell elfojtani és visszatartania azt - amennyire képes; azaz összeszorítja a száját és zárva tartja azt, hogy ne nyíljon ki; ha nem képes a száját csukva tartani, akkor helyezze a kezét a szájára és a kezével takarja és zárja le a száját.
2. Az Iszlám viselkedési normáinak és illemeinek betartása minden körülmények között; hiszen ez a teljesség és a morális tisztaság iránya.
3. Óvakodni kell minden olyantól, ami belépési lehetőség lenne a sátánnak az emberbe.