Hagyomány: Ha valaki megfeledkezik egy imáról, az végezze el azt akkor, amikor eszébe jut; nem kell miatta bűnt megváltó engesztelés (kaffāra); csupán ez

عن أنس بن مالك رضي الله عنه عن النبي صلى الله عليه وسلم قال:
«مَنْ نَسِيَ صَلَاةً فَلْيُصَلِّ إِذَا ذَكَرَهَا، لَا كَفَّارَةَ لَهَا إِلَّا ذَلِكَ: {وَأَقِمِ الصَّلاةَ لِذِكْرِي} [طه: 14]».
[صحيح] - [متفق عليه] - [صحيح البخاري: 597]

Anas bin Mālik-tól (Allah legyen elégedett vele), aki a Prófétától (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget), aki mondta:
"Ha valaki megfeledkezik egy imáról, az végezze el azt akkor, amikor eszébe jut; nem kell miatta bűnt megváltó engesztelés (kaffāra); csupán ez: {És végezd el az imát az Én megemlékezésemre!} [Ṭāhā:14; Q 20:14]
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muttafaqun ᶜalayhi (közmegegyezés van vele kapcsolatban, mindkét sejk, al-Bukhārī és Muslim is lejegyezték)] - [Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-ja (Hiteles) - 597]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megmagyarázza: ha valaki megfeledkezik a napi kötelezően előírt imák bármelyikéről, és annak meghatározott ideje már lejárt, az igyekezzen és sietve végezze el azt akkor midőn eszébe jut. Nincs eltörlés vagy a bűnnek elrejtése annak elmulasztása miatt - csupán annyi, hogy a muszlim elvégzi (az elmulasztottat) midőn eszébe jut. A Magasztos Allah mondja az Ő Kegyes Könyvében: {És végezd el az imát az Én megemlékezésemre!} [Ṭāhā:14; Q 20:14]

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Az ima fontosságának a magyarázata és figyelmeztetés: nem szabad annak elvégzésében feledékenységet és nemtörődömséget tanúsítani.
2. Nem megengedett az ima szándékos későbbre halasztása, a megszabott idején túlra - kivéve azt az esetet ha valami mentsége van erre.
3. Annak a személynek, aki feledékenységből elmulasztja az ima elvégzését, kötelező azt pótolnia midőn eszébe jut; aki pedig átaludta (az idejét) az akkor végzi el ha felébred.
4. Az imákat azonnal el kell végezni - még esetleg a tilalmas időszakokban is.