Hagyomány: Egyetlen hívő férj se utálja a hívő feleségét! Ha valamely tulajdonságát kifogásolja, abban az esetben egy másikkal (tulajdonság) lesz elégedett

عَنْ أَبِي هُرَيْرَةَ رضي لله عنه قَالَ: قَالَ رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ:
«لَا يَفْرَكْ مُؤْمِنٌ مُؤْمِنَةً، إِنْ كَرِهَ مِنْهَا خُلُقًا رَضِيَ مِنْهَا آخَرَ» أَوْ قَالَ: «غَيْرَهُ».
[صحيح] - [رواه مسلم] - [صحيح مسلم: 1469]

Abu Hurayrá-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:
"Egyetlen hívő férj se utálja a hívő feleségét! Ha valamely tulajdonságát kifogásolja, abban az esetben egy másikkal (tulajdonság) lesz elégedett." Vagy azt mondta: egy különbözővel."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muslim jegyezte le] - [Muslim Ṣaḥīḥ-ja - 1469]

A magyarázat

Itt a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megtiltja, hogy a férj haragvással vagy gyűlölettel legyen a felesége iránt, olyan mértékig hogy jogtalan bűnhöz vezetne el vagy ahhoz hogy elhagyja őt vagy elfordul tőle, hiszen az ember veleszületett tulajdonsága a hiányosság és a tökéletlenség. Ha a férj kifogásol valamit a feleség tulajdonságai közül, bizonnyal talál benne valami más szép és jó jellemzőt, így elégedett lesz a jóval, ami megfelel a számára és türelmes lesz azzal szemben, amivel nem elégedett. Ez türelemre vezeti el és nem fogja olyan mértékben kifogásolni (a feleség némely tulajdonságát), ami arra vinné, hogy elváljanak.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Ez egy felhívás a hívő ember számára az igazságosságra és a józan észre való támaszkodásra, bármely nézeteltérés rendezésére, ami a feleségével kapcsolatos; arra tanít bennünket, hogy kerüljük az érzelmeken alapuló vagy a pillanat hevében hozott döntéseket.
2. A hívő férj dolga, hogy ne haragudjon és ne vesse meg a feleségét, amely a szétválásukhoz vezetne el. Ellenben, figyelmen kívül kell hagynia azt, amit kifogásol és türelemmel helyettesíteni a kifogásoltat azzal, amit szeret és kedvel.
3. Buzdítás a tisztes, illendő és szép együttélésre, a kölcsönös tiszteleten alapuló házastársi viszony kialakítására.
4. Az igaz hit jó erkölcsöt követel, így a hívő férfi és nő nem lehet jó erkölcs nélkül; a hit mindkettőjükben jó tulajdonságok meglétét feltételezi.