Hagyomány: Ha bármely asszony, a gyámja engedélye nélkül köt házasságot, a házassága érvénytelen - háromszor mondta ezt el - ha van nemi együttlét, az asszonyé a hozomány (al-mahr), azért, amit a férje kapott tőle. Ha vita van közöttük, akkor az uralkodó vagy bíró a gyámja annak, akinek nincs gyámja

عَنْ عَائِشَةَ أُمِّ المُؤْمِنينَ رَضِي اللهُ عنْها قَالَتْ: قَالَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ:
«أَيُّمَا امْرَأَةٍ نَكَحَتْ بِغَيْرِ إِذْنِ مَوَالِيهَا، فَنِكَاحُهَا بَاطِلٌ -ثَلَاثَ مَرَّاتٍ- فَإِنْ دَخَلَ بِهَا فَالْمَهْرُ لَهَا بِمَا أَصَابَ مِنْهَا، فَإِنْ تَشَاجَرُوا فَالسُّلْطَانُ وَلِيُّ مَنْ لَا وَلِيَّ لَهُ».
[صحيح] - [رواه أبو داود والترمذي وابن ماجه وأحمد] - [سنن أبي داود: 2083]

Aisha-tól, az Igazhívők Anyjától (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:
"Ha bármely asszony, a gyámja engedélye nélkül köt házasságot, a házassága érvénytelen - háromszor mondta ezt el - ha van nemi együttlét, az asszonyé a hozomány (al-mahr), azért, amit a férje kapott tőle. Ha vita van közöttük, akkor az uralkodó vagy bíró a gyámja annak, akinek nincs gyámja."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Abū Dāwūd, at-Tirmidhī, Ibn Māǧa és Aḥmad jegyezték le] - [Abū Dāwūd Sunan-ja - 2083]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) óva intett és figyelmeztetett azzal kapcsolatban, hogy az asszony saját magát házasítsa ki, a gyámok (gondnokai) engedélye nélkül. Ebben az esetben a házassága érvénytelen. Ezt háromszor ismételte meg. Mintha meg sem történt volna.
Ha megtörténik a nemi együttlét azzal, akivel házasságot kötött a gyámja engedélye nélkül, a hozomány a nőt illeti teljes egészében, azért a nemi aktusért, amit a férfi a nemi szervében hajtott végre.
Majd ha a gyámok vitatják a gondnokságát - és abban a rangjuk megegyezik - akkor a szerződés azé, aki korábban megkötötte azt, és ha ez az ő (a nő) érdekeit figyelembe véve történik. Ha a gyám vonakodik a házasság megkötésétől - az olyan, mintha a nőnek nem lenne gyámja. Akkor az uralkodó vagy helyettese a bírók közül lesz a gyámja. Egyébként nem jár a gondnokság joga az uralkodónak, ha van kijelölt gyám.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. A gyám, a gondnok előfeltétele a házasság érvényességének; Ibn al-Mundir-tól tudjuk, hogy a Társak közül, ennek ellenkezője, senkitől sem maradt fenn.
2. Az érvénytelen házasság esetén a nő jogosult a hozományra, a nemi aktusért, amit a férfi hajtott végre vele.
3. Az uralkodó lesz a gyámja annak, akinek a nők közül nincs gyámja; legyen az oka az, hogy alapvetően nincs gyámja, vagy az, hogy vonakodik a kiházasítástól.
4. Az uralkodót kell gyámnak tekinteni abban az esetben, ha valakinek nincs gyámja - ha nem elérhető valós gyám, vagy az esetleg vonakodik; a bíró is betöltheti ezt a szerepet, hiszen ő az uralkodót helyettesítő személy, ilyen kérdésekben és esetekben.
5. A nő kiházasításának (férjhez adása) gyámsága nem jelenti azt, hogy neki (a nőnek) ne lenne joga; ellenkezőleg van neki joga; a gyámja csak az ő (a nő) engedélyével és beleegyezésével adhatja férjhez.
6. Az érvényes házasság feltételei: az első: kijelölni mind a két házasulandó felet, rámutatással, megnevezéssel, vagy leírással és ezekhez hasonlók által. A második: a két házasulandó fél elégedettsége és beleegyezése a másikkal szemben (elfogadva). A harmadik: a nő házasságkötését a gyámja teljesíti. A negyedik: tanuk jelenléte a házassági szerződés megkötésére.
7. A házasságot megkötő gyám jellemzői: az első: a józan ész; a második: felnőtt férfinak kell lennie; a harmadik: érett, nagykorúnak kell lennie; a nagykorúság a tizenötödik év elérésével kezdődik vagy ha nedves álmot tapasztal. A negyedik: a vallásuknak meg kell egyezni; a hitetlen nem lehet a muszlim férfi vagy a muszlim nő gyámja; ehhez hasonlóan a muszlim sem lehet a hitetlen férfi vagy a hitetlen nő gyámja. Az ötödik: az igazságosság, amely kizárja az erkölcstelen bűnösséget; és elégséges ha figyelembe veszi a házasulandó nő érdekeit, akinek a gyámságával megbízatott; a hatodik: a gyámnak értelmes, okos és józan férfinak kell lennie nem lehet ostoba - azaz képes legyen felismerni az összeillő személyeket és a házasság hasznait és céljait.
8. A nő gyámjainak, a házasság megkötése esetén, van egy meghatározott sorrendje a jogtudósok véleménye alapján; nem szabad átlépni a legközelebbi gyámon, csak abban az esetben ha nem elérhető, vagy nem felel meg a feltételeknek. A nő gyámja az apja; vagy az általa a nő számára meghagyott végrehajtó, majd apai nagyapja, bármilyen felmenői szinten, majd fia, majd fiai, bármilyen lemenői szinten; majd fiú testvére a szüleitől, majd az apai ági fiú testvére, majd kettejük fiai, majd nagybátyja a szüleitől, majd apai nagybátyja, majd kettejük fiai, majd a legközelebbi rokon a vérrokonságból, majd azok közül, akik részesedhetnek az örökségből, majd a muszlim uralkodó, vagy az őt helyettesítő személy, mint a bíró - lehet a gyámja annak, akinek nincs gyámja.