Hagyomány: A magasztos Allah nem követ el jogtalanságot a hívő szolgával szemben egy jó cselekedet tekintetében; annak mértéke szerint kap a földi életben, és annak mértékében kap jutalmat majdan a Túlvilágon

عَنْ أَنَسِ بْنِ مَالِكٍ رضي الله عنه قَالَ: قَالَ رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ:
«إِنَّ اللهَ لَا يَظْلِمُ مُؤْمِنًا حَسَنَةً، يُعْطَى بِهَا فِي الدُّنْيَا وَيُجْزَى بِهَا فِي الْآخِرَةِ، وَأَمَّا الْكَافِرُ فَيُطْعَمُ بِحَسَنَاتِ مَا عَمِلَ بِهَا لِلَّهِ فِي الدُّنْيَا، حَتَّى إِذَا أَفْضَى إِلَى الْآخِرَةِ، لَمْ تَكُنْ لَهُ حَسَنَةٌ يُجْزَى بِهَا».
[صحيح] - [رواه مسلم] - [صحيح مسلم: 2808]

Anas bin Mālik-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta:
"A magasztos Allah nem követ el jogtalanságot a hívő szolgával szemben egy jó cselekedet tekintetében; annak mértéke szerint kap a földi életben, és annak mértékében kap jutalmat majdan a Túlvilágon. Ami a hitetlent illeti, azon jó cselekedetei miatt, amelyeket Allah-ért cselekedett, már az e világon jutalomban részesül. Ám midőn eljut a Túlvilági létbe, nem lesz, nem marad neki jó cselekedete, amiért jutalomban részesülhetne.
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muslim jegyezte le] - [Muslim Ṣaḥīḥ-ja - 2808]

A magyarázat

Itt a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) ismerteti Allah túláradó jóságos kegyelmét a hívőkkel szemben, az Ő Igazságosságát a hitetlenekkel szemben. Ami a hívőt illeti, ő semmiben sem rövidül meg a jó cselekedetének jutalmát illetően; már a földi létben jót kap az engedelmességéért; ezen felül neki jár mindaz, ami felhalmoztatott a számára a jutalomból a Túlvilágon; megeshet, hogy minden jutalom majdan a Túlvilágon jár neki. Ami a hitetlent illeti, annak Allah a jó tettei jutalmát adja, amiket a földi létben hajtott végre; végül eléri a Túlvilágot, ám ott már nem vár rá jutalom, amiben részesülhetne. Hiszen a kegyes cselekedet, amely hasznos lehet mindkét lakban (a földi életben és a Túlvilágon) annak tulajdonosának hívőnek kell lenni.