+ -

عن أَنَسَ بْنَ مَالِكٍ رضي الله عنه قال:
بينما نحن جلوس مع النبي صلى الله عليه وسلم في المسجد دخل رجل على جمل، فأناخه في المسجد ثم عقله، ثم قال لهم: أيكم محمد؟ والنبي صلى الله عليه وسلم متكئ بين ظهرانيهم، فقلنا: هذا الرجل الأبيض المتكئ. فقال له الرجل: يا ابن عبد المطلب فقال له النبي صلى الله عليه وسلم: «قد أجبتك». فقال الرجل للنبي صلى الله عليه وسلم: إني سائلك فمشدد عليك في المسألة، فلا تجد علي في نفسك؟ فقال: «سل عما بدا لك» فقال: أسألك بربك ورب من قبلك، آلله أرسلك إلى الناس كلهم؟ فقال: «اللهم نعم». قال: أنشدك بالله، آلله أمرك أن نصلي الصلوات الخمس في اليوم والليلة؟ قال: «اللهم نعم». قال: أنشدك بالله، آلله أمرك أن نصوم هذا الشهر من السنة؟ قال: «اللهم نعم». قال: أنشدك بالله، آلله أمرك أن تأخذ هذه الصدقة من أغنيائنا فتقسمها على فقرائنا؟ فقال النبي صلى الله عليه وسلم: «اللهم نعم». فقال الرجل: آمنت بما جئت به، وأنا رسول من ورائي من قومي، وأنا ضمام بن ثعلبة أخو بني سعد بن بكر.

[صحيح] - [متفق عليه] - [صحيح البخاري: 63]
المزيــد ...

Anasz bin Mālik-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta:
Midőn mi a Prófétával (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) ültünk a mecsetben, egy férfi bejött a tevéjén ülve. Majd letérdepeltette azt a mecsetben és megbéklyózta. Majd így szólt hozzájuk: Melyikőtök Muḥammad? A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) ott feküdt az oldalán közöttük. Mi mondtuk: Az a fekvő fehér ember. A férfi mondta neki: Ó, Ibn ʿAbd al-Muṭṭalib! A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) pedig mondta neki: "Én válaszolok neked." A férfi mondta a Prófétának (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget): Én kérdezni fogok és komoly kérdést teszek fel. Ne légy hát haragos velem szemben! Mondta: "Kérdezz (nyugodtan) arról, amiről csak akarsz!" Ő mondta: A te Uradra kérdezlek, és az előtted voltak Urára! Valóban Allah küldött téged az emberiség egészéhez? Ő mondta: "Ó, Allah! Uram! Igen!" Mondta: Allah-ra! Kérdezlek téged: Valóban Allah parancsolta meg, hogy éjjel és nappal elvégezzük az öt (kötelezően előírt) imát? Ő felelte: "Ó, Uram! Allah! (Allāhumma)! Igen". A férfi kérdezett: Allah-ra, kérdezlek téged! Valóban Allah parancsolta meg, hogy ezt a hónapot böjttel töltsük el az évben? Ő felelte: "Ó, Uram! Allah! Igen!" A férfi folytatta: Allah-ra, kérdezlek téged: Valóban Allah parancsolta meg, hogy elvedd a kötelező adakozást a gazdagjainktól és szétoszd a szegényeink között? A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) felelte: "Ó, Uram! Allah! Igen!" A férfi mondta: Hiszek abban, amit elhoztál. Én pedig egy (érdeklődő) küldött vagyok, akit a népem küldött el (hozzád). Én Ḍimān bin Ṯaʿlaba vagyok, a Banū Szaʿd bin Bakr törzs tagjai közül.

[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muttafaqun ᶜalayhi (közmegegyezés van vele kapcsolatban, mindkét sejk, al-Bukhārī és Muslim is lejegyezték)] - [Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-ja (Hiteles) - 63]

A magyarázat

Anasz bin Mālik (Allah legyen elégedett vele) itt elmondja: midőn a Társak a Prófétával (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) együtt ültek a mecsetben, váratlanul bejött egy férfi a tevéjén ülve, letérdepeltette az állatott és megkötötte. Majd megkérdezte őket: Melyikőtök Muḥammad? A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) az oldalán feküdt az emberek között; mi mondtuk neki: Az a fekvő fehér férfi. A férfi így szólította: Ó, Ibn ʿAbd al-Muṭṭalib! A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: Hallottalak téged (szavaidat), kérdezz és én válaszolni fogok. Mondta a férfi a Prófétának (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget): Én kérdezni fogok és komoly kérdést teszek fel. Ne légy hát haragos velem szemben! Azaz: ne haragudj meg rám és hasson kellemetlenül (ez) a számodra. Ő mondta: Bátran kérdezz, amiről csak akarsz! Mondta: Az Uradra (szólva) kérdezlek, és azok Urára, akik előtted voltak. Ő pedig felelte: Ó, Uram! Allah! Igen! Ez megerősítése az ő igaz és őszinte voltának. Mondta a férfi: Allah-ra kérdezlek: Allah-ra (hivatkozva, hagyatkozva) kérdezlek téged: Valóban Allah parancsolta meg, hogy elvégezzük a napi (kötelezően) előírt öt imát - éjjel és nappal? Ezek a vallásjogilag előírt imák (aṣ-ṣalawātu-l-mafrūḍatu). Mondta: Ó, Uram! Allah! Igen! A férfi folytatta: Allah-ra! Kérdezlek téged: Valóban Allah parancsolta meg, hogy ezt a hónapot böjttel töltsük az évben. Ez pedig Ramaḍān Hónapja. Mondta: Ó, Uram! Allah! Igen! Mondta: Allah-ra! Valóban Allah parancsolta meg hogy elvedd (beszedd) a kötelező adakozást a gazdagjainktól és szétoszd azt a szegényeink között? Ez pedig az-zakātu. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondat: Ó, Uram! Allah! Igen! Ḍimām ekkor alávettet magát (elfogadta az Iszlám Vallást), és tudatta a Prófétával (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), hogy fel fogja szólítani a népét az Iszlám Vallás (követésére).

A fordítás: Angol Urdu Spanyol Indonéz Ujgur Bengáli Francia Török Orosz Bosnyák Szinhala Hindi Vietnami Tagalog Kurd Hausa (Hausza) Portugál Malajálam Telugu Szuahéli Tamil Burmai Thai Német Pastu Asszámi Albán Svéd Amhara Holland Gujarati (Gudzsarati) Kirgiz Nepáli Yoruba Litván Dari (dári) Szerb Szomáliai Tádzsik Kinyarwanda Román Cseh الموري Malgas Olasz Oromo Kannada الولوف البلغارية Azeri اليونانية Üzbég Ukrán الجورجية اللينجالا المقدونية
A fordítások mutatása

A hagyomány jelentőségei és hasznai

  1. A Próféta (áldás és békesség rá) alázatos viselkedése; hiszen a férfi nem tudott különbséget tenni közte és a többi ember között. (semmiben sem különbözött a társaitól)
  2. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) nemes és tisztességes viselkedése, és kedvessége ahogyan a kérdezőnek válaszol. A helyes, illendő válasz az egyik oka lehet annak, hogy a felszólítást elfogadják.
  3. Engedélyezett egy férfi úgy leírni: fehér, vöröses; magas, alacsony és ehhez hasonlók; olyan jelzőkkel, amelyek nem hoznak rá szégyent és nem is kifogásolja azokat.
  4. Megengedett, hogy a hitetlen, ha a helyzet úgy követeli meg, beléphet a mecsetbe.
  5. A zarándoklatot nem említi a hagyomány, hiszen elképzelhető, hogy még nem rendeltetett el abban az időpontban, amikor ez a férfi megérkezett.
  6. A Társak lelkes elkötelezettsége az emberek felszólítására (daʿwa; az Iszlám elfogadására); hiszen ha csupán az ő Iszlámja megtörténik, az már elkötelezettség lehet a számára, hogy a népét is felszólítsa erre.