Hagyomány: Ó, hívő szolgáim! Én bizony tilalmasnak nyilvánítottam a igazságtalanságot Magam számára. Azt köztetek is tilalmassá tettem, így ne kövessetek el igazságtalanságot egymás ellen!

عن أبي ذر رضي الله عنه:
عَنِ النَّبِيِّ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فِيمَا رَوَى عَنِ اللهِ تَبَارَكَ وَتَعَالَى أَنَّهُ قَالَ: «يَا عِبَادِي إِنِّي حَرَّمْتُ الظُّلْمَ عَلَى نَفْسِي، وَجَعَلْتُهُ بَيْنَكُمْ مُحَرَّمًا، فَلَا تَظَالَمُوا، يَا عِبَادِي كُلُّكُمْ ضَالٌّ إِلَّا مَنْ هَدَيْتُهُ، فَاسْتَهْدُونِي أَهْدِكُمْ، يَا عِبَادِي كُلُّكُمْ جَائِعٌ إِلَّا مَنْ أَطْعَمْتُهُ، فَاسْتَطْعِمُونِي أُطْعِمْكُمْ، يَا عِبَادِي كُلُّكُمْ عَارٍ إِلَّا مَنْ كَسَوْتُهُ، فَاسْتَكْسُونِي أَكْسُكُمْ، يَا عِبَادِي إِنَّكُمْ تُخْطِئُونَ بِاللَّيْلِ وَالنَّهَارِ وَأَنَا أَغْفِرُ الذُّنُوبَ جَمِيعًا فَاسْتَغْفِرُونِي أَغْفِرْ لَكُمْ، يَا عِبَادِي إِنَّكُمْ لَنْ تَبْلُغُوا ضَرِّي فَتَضُرُّونِي، وَلَنْ تَبْلُغُوا نَفْعِي فَتَنْفَعُونِي، يَا عِبَادِي لَوْ أَنَّ أَوَّلَكُمْ وَآخِرَكُمْ وَإِنْسَكُمْ وَجِنَّكُمْ كَانُوا عَلَى أَتْقَى قَلْبِ رَجُلٍ وَاحِدٍ مِنْكُمْ مَا زَادَ ذَلِكَ فِي مُلْكِي شَيْئًا، يَا عِبَادِي لَوْ أَنَّ أَوَّلَكُمْ وَآخِرَكُمْ وَإِنْسَكُمْ وَجِنَّكُمْ كَانُوا عَلَى أَفْجَرِ قَلْبِ رَجُلٍ وَاحِدٍ مَا نَقَصَ ذَلِكَ مِنْ مُلْكِي شَيْئًا، يَا عِبَادِي لَوْ أَنَّ أَوَّلَكُمْ وَآخِرَكُمْ وَإِنْسَكُمْ وَجِنَّكُمْ قَامُوا فِي صَعِيدٍ وَاحِدٍ فَسَأَلُونِي فَأَعْطَيْتُ كُلَّ إِنْسَانٍ مَسْأَلَتَهُ مَا نَقَصَ ذَلِكَ مِمَّا عِنْدِي إِلَّا كَمَا يَنْقُصُ الْمِخْيَطُ إِذَا أُدْخِلَ الْبَحْرَ، يَا عِبَادِي إِنَّمَا هِيَ أَعْمَالُكُمْ أُحْصِيهَا لَكُمْ ثُمَّ أُوَفِّيكُمْ إِيَّاهَا، فَمَنْ وَجَدَ خَيْرًا فَلْيَحْمَدِ اللهَ، وَمَنْ وَجَدَ غَيْرَ ذَلِكَ فَلَا يَلُومَنَّ إِلَّا نَفْسَهُ».
[صحيح] - [رواه مسلم] - [صحيح مسلم: 2577]

Abú Ḏharrtól (Allah legyen elégedett vele):
A Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), amint ő továbbadja (ezt a hagyományt) a Magasztos Allahtól, Aki mondta: " Ó, hívő szolgáim! Én bizony tilalmasnak nyilvánítottam a igazságtalanságot Magam számára. Azt köztetek is tilalmassá tettem, így ne kövessetek el igazságtalanságot egymás ellen! Ó, hívő szolgáim! Mindenki közületek tévelygő, kivéve az, akit Én vezéreltem. Kérjétek az Én vezetésemet, Én pedig vezetni foglak benneteket! Ó, hívő szolgáim! Mindenki közületek éhező, kivéve azt, akit Én tápláltam. Tőlem kérjétek hát élelmeteket és Én etetni foglak benneteket! Ó, hívő szolgáim! Mindenki közületek mezítelen kivéve azt, akit Én ruháztam. Tőlem kérjétek hát a ruházataitokat és Én ruházni foglak benneteket! Ó, hívő szolgáim! Ti éjjel is és nappal is hibákat követtek el. Ám Én megbocsátok minden bűnt. Tőlem kérjétek hát bűneitek bocsánatát és Én megbocsátok nektek! Ó, hívő szolgáim! Nektek soha nem lesz hatalmatok arra, hogy az Én ártalmamra legyetek. És nektek soha nem lesz hatalmatok arra, hogy az Én hasznomra legyetek. Ó, hívő szolgáim! Ha közületek mindenki, az elsőtől kezdve a legutolsóig, minden ember és minden dzsinn egyetlen kegyes és istenfélő emberi szívben egyesülne is, az akkor sem tenne hozzá semmit az Én Királyságomhoz. Ó, hívő szolgáim! Ha közületek mindenki, az elsőtől a legutolsóig, minden ember és minden dzsinn, egyetlen bűnös emberi szívben egyesülne is, az akkor sem venne el semmit az Én Királyságomból. Ó, hívő szolgáim! Ha közületek mindenki, az elsőtől kezdve a legutolsóig, minden ember és minden dzsinn, egyetlen és ugyanazon dologban egyesülne is, hogy azt kérjétek Tőlem, és Én minden egyes embernek megadnám azt, amit kér, még ez sem venne el semmit és nem is csökkentené a Nálam lévő jókat. Ez annyi lenne csupán, mint amennyit a tűnek a hegye kiszorít az óceánokból. Ó, hívő szolgáim! Én csupán a tetteiteket figyelem és azokat tartom számon, majd azok alapján jutalmazlak benneteket. Aki tehát jót kap (jutalmat) az adjon hálát Allahnak. Aki pedig bármi mást talál, és bármi mást kap, az csakis saját magát okolhatja."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muslim jegyezte le] - [Muslim Ṣaḥīḥ-ja - 2577]

A magyarázat

Itt a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megmagyarázza, hogy a Magasságos Allah elmondja, hogy Ő tilalmassá tette a Maga számára az igazságtalanságot (adh-Dhulm), továbbá tiltottá tette az igazságtalanságot az Ő teremtményei között - így senki se kövessen el igazságtalanságot a másikkal szemben. Minden egyes teremtett (lény) tévelygő, és letér az Igazság Útjáról, kivéve ha Allah útmutatását, vezetését és támogató segítségét követik. Ha bárki ezeket kéri Allahtól, Ő értelmet ad a szolga számára, hogy felfoghassa és vezérelni fogja őt. A teremtettek Allahra szorulnak, szükségük van Rá minden egyes dologban, ha valaki Allahot kéri, Ő el fogja rendezni az ügyét és a kellő mértékben segítve elégséges lesz számára. Ők (a teremtettek) éjjel is és nappal is bűnöket követnek el, ám Allah elfedi (azokat) és eltekint (azoktól), midőn a hívő szolga a megbocsátását kéri. A teremtettek semmiben sem lehetnek Allah ártalmára vagy hasznára, semmilyen dologban. Még ha ők mind, egyetlen ember legistenfélőbb szívében egyesülnének is, az ő istenfélelmük semmit tudna hozzátenni Allah Királyságához. Ha ők, egyetlen emberként a legbűnösebb szívében egyesülnének is, az ő bűnösségük semmit sem vonna le az Ő Királyságából: hiszen ők gyengék, erőtlenek folyamatosan Allahra szorulnak, szükségük van Rá minden esetben és minden időben és mindenhol. Ám Ő nem szorul senkire, Ő a Magasztos. Ha ők - emberek és dzsinnek egyesülten, az elsőtől az utolsóig, ugyanazon a helyen lennének, kérve Allahtól, majd Ő megadná minden egyes kérőnek azt, amit kér - ez semmit sem vonna le abból, ami Allahnál van. A példázat hasonlatos a tűhöz, ha azt a tengerbe szúrnánk bele majd kivennénk abból, ez semmit sem venne el a tengerből. Ilyen az Ő tökéletes Önmagában létezése és az, hogy Ő nincs ráutalva senkire - Magasztaltassék!
A Magasságos Allah feljegyzi és figyeli a hívő szolgák tetteit, megszámlálja azokat, eléjük olvassa azokat és majd az Ítélet Napján ezek alapján jutalmazza őket. Aki a tettei jutalmát jónak fogja találni, az adjon hálát Allahnak azért a segítségért, amiben részesült és az Iránta való engedelmességért. Aki tettei jutalmában nem talál semmit, az ne csodálkozzon, hiszen csupán saját magát okolhatja, a rossz útra csalogató lelkét, amely végül a romlásba vezette el.