Hagyomány: A hívő szolga két lába addig nem mozdul el (a Számonkérés helyétől) amíg kérdést nem kap életéről: Hogyan és mivel engedte azt elmúlni a létből? A tudásáról: mi cselekedett azzal? A vagyonáról: Honnan és hogyan szerezte és mire költött? A testéről: Hogyan használta azt el?

عَنْ أَبِي بَرْزَةَ الأَسْلَمِيِّ رضي الله عنه قَالَ: قَالَ رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ:
«لَا تَزُولُ قَدَمَا عَبْدٍ يَوْمَ القِيَامَةِ حَتَّى يُسْأَلَ عَنْ عُمُرِهِ فِيمَا أَفْنَاهُ، وَعَنْ عِلْمِهِ فِيمَ فَعَلَ، وَعَنْ مَالِهِ مِنْ أَيْنَ اكْتَسَبَهُ وَفِيمَ أَنْفَقَهُ، وَعَنْ جِسْمِهِ فِيمَ أَبْلَاهُ».
[صحيح] - [رواه الترمذي] - [سنن الترمذي: 2417]

Abū Barza al-Aszlamī-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:
"A hívő szolga két lába addig nem mozdul el (a Számonkérés helyétől) amíg kérdést nem kap életéről: Hogyan és mivel engedte azt elmúlni a létből? A tudásáról: mi cselekedett azzal? A vagyonáról: Honnan és hogyan szerezte és mire költött? A testéről: Hogyan használta azt el?"
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [At-Tirmidhī jegyezte le] - [At-Tirmidhī Sunan-ja - 2417]

A magyarázat

Itt a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) elmagyarázza, hogy egyetlen ember sem mehet el a Számonkérés helyétől, a Feltámadás Napján; sem a Paradicsomba, sem a Tűzbe, addig, amíg néhány dologról kérdést nem kap:
Az első: az élete, hogyan hagyta eltelni, hogyan jutott el a végére és mivel töltötte.
A második: a tudása; vajon Allah érdekében kereste és szerezte azt meg? És aszerint cselekedett? És továbbadott-e abból annak, aki érdemes arra?
A harmadik: a vagyona. Honnan szerezte, megengedett vagy tiltott forrásból? Kire költött abból, olyanra, akivel Allah elégedett, avagy olyanra, aki Allah rosszallását váltja ki.
A negyedik: a teste, az ereje (képessége), egészsége, fiatalsága - hogyan töltötte el és mire használta.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Buzdítás arra, hogy az életet olyan dolgok összességére kell tölteni, amelyek a Magasztos Allah elégedettségét váltják ki.
2. Allah kegyelmei és áldásai a hívő szolgái felé számosak. Ő meg fogja kérdezni őket arról a kegyelemről, amelyben voltak; a hívő szolga kötelessége, hogy Allah áldásait olyan módon hasznosítsa, amelyek az Ő tetszését és elégedettségét váltják ki.