Hagyomány: A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a két leborulás között azt szokta mondani: "Rabbi-ghfir lī, Rabbi-ghfir lī" (Uram! Bocsáss meg nekem! Uram! Bocsáss meg nekem!)

عن حُذَيْفَةَ رضي الله عنه:
أَنَّ النَّبِيَّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ كَانَ يَقُولُ بَيْنَ السَّجْدَتَيْنِ: «رَبِّ اغْفِرْ لِي، رَبِّ اغْفِرْ لِي».
[صحيح] - [رواه أبو داود والنسائي وابن ماجه وأحمد] - [سنن ابن ماجه: 897]

Ḥudhayfa-tól (Allah legyen elégedett vele):
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a két leborulás között azt szokta mondani: "Rabbi-ghfir lī, Rabbi-ghfir lī" (Uram! Bocsáss meg nekem! Uram! Bocsáss meg nekem!).
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Abū Dāwūd, an-Nasā’ī, Ibn Māǧa és Aḥmad jegyezték le] - [Ibn Māǧa Sunan-ja - 897]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) az ülésben a két leborulás között azt szokta volt mondani: "Uram! Bocsáss meg nekem! Uram! Bocsáss meg nekem!"
Az "Uram! Bocsáss meg nekem!" jelentése: a hívő szolga könyörgése és kérése az Urához, hogy Ő törölje el a bűneit és rejtse el hibáit

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Ezen fohász vallásjogilag engedélyezett volta a két leborulás között, úgy a kötelezően előírt napi öt imában, mint az önkéntesen végzett imában.
2. Ajánlott többször megismételni az "Uram! Bocsáss meg nekem!" szavakat; a kötelező mennyiség: egyszer elmondani.