Hagyomány: Ó, emberek! Én csupán azért csináltam ezt, hogy követhessetek az imámban és megtanulhassátok az imámat

عن أَبِي حَازِمِ بْن دِينَارٍ:
أَنَّ رِجَالًا أَتَوْا سَهْلَ بْنَ سَعْدٍ السَّاعِدِيَّ، وَقَدِ امْتَرَوْا فِي الْمِنْبَرِ مِمَّ عُودُهُ، فَسَأَلُوهُ عَنْ ذَلِكَ، فَقَالَ: وَاللهِ إِنِّي لَأَعْرِفُ مِمَّا هُوَ، وَلَقَدْ رَأَيْتُهُ أَوَّلَ يَوْمٍ وُضِعَ، وَأَوَّلَ يَوْمٍ جَلَسَ عَلَيْهِ رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ، أَرْسَلَ رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ إِلَى فُلَانَةَ -امْرَأَةٍ من الأنصار قَدْ سَمَّاهَا سَهْلٌ-: «مُرِي غُلَامَكِ النَّجَّارَ أَنْ يَعْمَلَ لِي أَعْوَادًا أَجْلِسُ عَلَيْهِنَّ إِذَا كَلَّمْتُ النَّاسَ»، فَأَمَرَتْهُ فَعَمِلَهَا مِنْ طَرْفَاءِ الْغَابَةِ، ثُمَّ جَاءَ بِهَا، فَأَرْسَلَتْ إِلَى رَسُولِ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ، فَأَمَرَ بِهَا فَوُضِعَتْ هَاهُنَا، ثُمَّ رَأَيْتُ رَسُولَ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ صَلَّى عَلَيْهَا وَكَبَّرَ وَهُوَ عَلَيْهَا، ثُمَّ رَكَعَ وَهُوَ عَلَيْهَا، ثُمَّ نَزَلَ الْقَهْقَرَى، فَسَجَدَ فِي أَصْلِ الْمِنْبَرِ ثُمَّ عَادَ، فَلَمَّا فَرَغَ أَقْبَلَ عَلَى النَّاسِ فَقَالَ: «أَيُّهَا النَّاسُ، إِنَّمَا صَنَعْتُ هَذَا لِتَأْتَمُّوا وَلِتَعَلَّمُوا صَلَاتِي».
[صحيح] - [متفق عليه] - [صحيح البخاري: 917]

Abū Ḥāzim bin Dīnār-tól
Némely férfiak elmentek Sahl bin Saʿd as-Sāʿidī-hoz; azon elmélkedve: a minbar (a lépcsős szószék amelyen az imám beszél) milyen fából készült. Megkérdezték őt erről. Ő pedig mondta: Allahra! Bizony én tudom miből készült. Láttam azt az első napon, amikor a helyére került és az első alkalmat, amikor Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) ráült. Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) egy üzenetet küldött egy asszonynak - egy az Anszárok közül való nőnek, akit Sahl megnevezett -: "Parancsold meg ács dolgozódnak, hogy készítsen nekem fából valami alkalmatosságot, amire leülhetek, midőn az emberekhez beszélek." Az asszony így tett és el is készült, az al-Ghāba (Medina egyik negyede) tamariszkuszfájából. Elküldték Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget). Ő pedig utasítást adott, hogy hová tegyék. Majd láttam azon Allah Küldöttét (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), Allāhu akbaru-t mondott midőn azon volt, majd meghajlást végzett azon, majd háttal lejött róla és leborulást végzett a minbar tövében, majd visszatért. Midőn befejezte, az emberek felé fordult és mondta:" Ó, emberek! Én csupán azért csináltam ezt, hogy követhessetek az imámban és megtanulhassátok az imámat."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muttafaqun ᶜalayhi (közmegegyezés van vele kapcsolatban, mindkét sejk, al-Bukhārī és Muslim is lejegyezték)] - [Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-ja (Hiteles) - 917]

A magyarázat

Férfiak jöttek el az egyik Társhoz, hogy megkérdezzék őt a Prófétai minbar-ról, amelyet Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) készíttetett. Kérdezték: miből készült? Hosszasan elvitáztak erről. Megemlítette nekik, hogy ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) egy az Anszárok közül származó nőhöz küldetett, akinek volt egy ács szolgája. Üzente a nőnek, hogy utasítsa a munkását, hogy "Készítsen nekem minbar-t, amelyre ráülhetek, amikor az emberekhez beszélek." Az asszony így tett, utasítva a munkását, hogy készítsen egy minbar-t a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) számára a tamariszkuszfából; miután elkészült az asszony elküldte azt a Prófétának (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget). Végül a mecsetben a helyére került. Majd a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azon imádkozott, "Allah a leghatalmasabb"-at mondott, ekkor rajta volt, majd meghajlást végzett, ekkor is rajta volt. Majd lejött hátrafelé menve, anélkül, hogy megfordult volna és leborulást végzett a minbar tövében, majd visszatért a helyére. Miután befejezte az imát, az emberek felé fordult és mondta: Ó, emberek! Én csupán azért csináltam ezt, hogy követhessetek az imámban és megtanulhassátok az imámat.