Hagyomány: Arra kaptam parancsot, hogy addig harcoljak az emberekkel, amíg tanúságot nem tesznek arról, hogy: Nincs más jogosan imádható isten csak Allah és Muḥammad Allah Küldötte, és elvégzik az imát, és teljesítik a zakāt kötelezettségét

عَنِ ابْنِ عُمَرَ رضي الله عنهما أَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ قَالَ:
«أُمِرْتُ أَنْ أُقَاتِلَ النَّاسَ حَتَّى يَشْهَدُوا أَنْ لاَ إِلَهَ إِلَّا اللَّهُ، وَأَنَّ مُحَمَّدًا رَسُولُ اللَّهِ، وَيُقِيمُوا الصَّلاَةَ، وَيُؤْتُوا الزَّكَاةَ، فَإِذَا فَعَلُوا ذَلِكَ عَصَمُوا مِنِّي دِمَاءَهُمْ وَأَمْوَالَهُمْ إِلَّا بِحَقِّ الإِسْلاَمِ، وَحِسَابُهُمْ عَلَى اللَّهِ».
[صحيح] - [متفق عليه] - [صحيح البخاري: 25]

Ibn ᶜUmar-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), miszerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:
"Arra kaptam parancsot, hogy addig harcoljak az emberekkel, amíg tanúságot nem tesznek arról, hogy: Nincs más jogosan imádható isten csak Allah és Muḥammad Allah Küldötte, és elvégzik az imát, és teljesítik a zakāt kötelezettségét; ha ezt megteszik akkor tőlem biztonságban tudhatják a vérüket (életeiket), a javaikat, kivéve azt az esetet, ami az Iszlám jogát érinti. És az elszámolásuk Allah-ra tartozik."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muttafaqun ᶜalayhi (közmegegyezés van vele kapcsolatban, mindkét sejk, al-Bukhārī és Muslim is lejegyezték)] - [Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-ja (Hiteles) - 25]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) tudatja, hogy Allah megparancsolta neki a harcot a társítók ellen amíg tanúságot nem tesznek arról, hogy nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah, az egyedüli, akinek nincs társa; és tanúságot tesznek arról is, hogy Muḥammad (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Küldetéssel bízatott meg. A cselekedetnek pedig ezen tanúságtétel követelménye szerint kell megvalósulnia - őrizve és pontosan betartva a napi öt imát, a kötelezően előírt zakāt (a rászorult szegényeket megillető szegény-adó) teljesítését. Ha ezeket betartják, az Iszlám megőrzi a vérüket (életeiket), vagyonukat, így nem szabad megölni őket, csupán akkor ha valami olyan bűnt vagy bűncselekményt követnek el, ami miatt elkerülhetetlen a halálbüntetés velük szemben az Iszlám törvényi szabályozásai értelmében. Majd, a Feltámadás Napján, a Magasztos Allah Magára vállalja az ő számonkérésüket; hiszen Ő ismeri és tudja legrejtettebb titkaikat is.