+ -

عن أنس بن مالك رضي الله عنه:
أَنَّ النَّبِيَّ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ وَمُعَاذٌ رَدِيفُهُ عَلَى الرَّحْلِ قَالَ: «يَا مُعَاذُ بْنَ جَبَلٍ»، قَالَ: لَبَّيْكَ يَا رَسُولَ اللهِ وَسَعْدَيْكَ، قَالَ: «يَا مُعَاذُ»، قَالَ: لَبَّيْكَ يَا رَسُولَ اللهِ وَسَعْدَيْكَ، ثَلَاثًا، قَالَ: «مَا مِنْ أَحَدٍ يَشْهَدُ أَنْ لَا إِلَهَ إِلَّا اللهُ وَأَنَّ مُحَمَّدًا رَسُولُ اللهِ صِدْقًا مِنْ قَلْبِهِ إِلَّا حَرَّمَهُ اللهُ عَلَى النَّارِ»، قَالَ: يَا رَسُولَ اللهِ، أَفَلَا أُخْبِرُ بِهِ النَّاسَ فَيَسْتَبْشِرُوا؟ قَالَ: «إِذًا يَتَّكِلُوا». وَأَخْبَرَ بِهَا مُعَاذٌ عِنْدَ مَوْتِهِ تَأَثُّمًا.

[صحيح] - [متفق عليه] - [صحيح البخاري: 128]
المزيــد ...

Anas bin Mālik-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta:
Amikor Muʿādh a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) mögött lovagolt a nyeregben, azt mondta: "Ó, Muʿādh bin Ǧabal!"- mire ő ezt válaszolta: „Szolgálatodra és meghallgatásodra (labbayka), ó, Allah Küldötte!” Azt mondta: "Ó, Muʿādh"- mire ő azt válaszolta: "Szolgálatodra és meghallgatásodra, ó, Allah Küldötte!" Azt mondta: "Ó, Muʿādh"- mire azt válaszolta: "Szolgálatodra és meghallgatásodra, ó, Allah Küldötte!”, összesen háromszor. Azt mondta (a Próféta): "Ha valaki a szívéből őszintén tanúságot tesz arról, hogy: 'Nincs más jogosan imádni való isten, Allahon kívül, és hogy Muḥammad Allah Küldötte', Allah tiltottá fogja nyilvánítani a pokol tüzétől." Megkérdezte (Muʿādh): „Ó, Allah Küldötte! Ne tájékoztassam az embereket erről, hogy jókedvük legyen?” Azt válaszolta: „Akkor egyedül erre hagyatkoznának." Muʿādh mesélt erről a halálakor, hogy elkerülje a bűnt.

[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muttafaqun ᶜalayhi (közmegegyezés van vele kapcsolatban, mindkét sejk, al-Bukhārī és Muslim is lejegyezték)] - [Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-ja (Hiteles) - 128]

A magyarázat

Muʿādh bin Ǧabal (Allah legyen vele elégedett), a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) mögött lovagolt a hátasállatán, és így szólt neki: Ó, Muʿādh! és háromszor megismételte ezt a felszólítást, rámutatva annak fontosságára, amit mondani fog neki ezután.
Minden felszólítására Muʿādh (Allah legyen vele elégedett) úgy válaszolt: "Szolgálatodra és meghallgatásodra, ó, Allah Küldötte!", vagyis: Válaszolok neked, ó, Allah Küldötte, választ válasz után, és a boldogulásért áhítozom azzal, hogy válaszolok neked.
A Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) ezt követően elmondja neki, hogy bárki, aki tiszta szívéből és nem hazugságból azt tanúsítja, hogy: "lā ilāha illā-Llāhu" azaz nincs más jogosan imádni való isten, Allahon kívül és Muḥammad Allah Küldötte, és ebben az állapotban éri el a halál, azzal a személlyel kapcsolatban Allah megtiltja a Pokol tüzét.
Muʿādh (Allah legyen vele elégedett) ekkor megkérdezte a Prófétától (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget), hogy elújságolja-e ezt a hírt az embereknek, hogy ezzel jó kedvet és boldogságot okozzon nekik?
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) viszont attól tartott, hogy akkor az emberek (eme hír hallatán) csak erre fognak hagyatkozni és kevés (jó) cselekedetet fognak tenni.
Ezért Muʿādh nem beszélt erről egészen a halála előtti pillanatig, félvén a tudás elrejtésének bűne elkövetésétől.

A fordítás: Angol Urdu Spanyol Indonéz Ujgur Bengáli Francia Török Orosz Bosnyák Szinhala Hindi Kínai Perzsa Vietnami Tagalog Kurd Hausa (Hausza) Portugál Malajálam Telugu Szuahéli Tamil Burmai Thai Német Japán Pastu Asszámi Albán Svéd Amhara Holland Gujarati (Gudzsarati) Kirgiz Nepáli Yoruba Litván Dari (dári) Szerb Szomáliai Kinyarwanda Román Cseh Malgas Olasz Kannada Ukrán
A fordítások mutatása

A hagyomány jelentőségei és hasznai

  1. Ez a hagyomány bemutatja: A Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) alázatosságát és szerénységét abban, hogy a hátasállatán maga mögé ültette Muʿādh-t.
  2. A Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) tanításának módja: Muʿādh megszólításának többszöri megismétlése, hogy jól felhívja a figyelmét arra, amit mondani fog.
  3. A tanúságtétel feltételeihez tartozik az, hogy: aki kimondja, hogy 'Nincs más jogosan imádni való isten, Allahon kívül és, Muḥammad Allah Küldötte", azt tiszta szívből, őszintém, meggyőződésből, teljes igazsággal (a hazugság legkisebb gyanúja nélkül) és minden kétséget és kételyt kizáróan tegye azt.
  4. Az egyistenhívők (ahlu-t-tawḥīd) nem fognak örökké a Pokolban maradni, még ha a bűneik miatt oda is kerülnének; a megtisztulásukat követően ki fognak onnan kerülni.
  5. A két tanúságtétel kiválósága és erénye annak számára, aki tiszta szívből mondja ki azokat.
  6. Bizonyos esetekben megengedett egy ḥadīth-t nem elmondani, ha az rosszhoz vezet.
Több