Hagyomány: Aki továbbít tőlem egy hagyományt, miközben tudja hogy ez hazugság, az a személy a két hazug közül való (aki kitalálta, és aki továbbította)

عَنْ سَمُرَةَ بْنِ جُنْدَبٍ وَالْمُغِيرَةِ بْنِ شُعْبَةَ رضي الله عنهما قَالَا: قَالَ رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ:
«مَنْ حَدَّثَ عَنِّي بِحَدِيثٍ يُرَى أَنَّهُ كَذِبٌ، فَهُوَ أَحَدُ الْكَاذِبِينَ».
[صحيح] - [رواه مسلم في مقدمته]

Szamura bin Dzsundab-tól és al-Mughíra bin Su'ba-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), akik mondták: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:
"Aki továbbít tőlem egy hagyományt, miközben tudja hogy ez hazugság, az a személy a két hazug közül való (aki kitalálta, és aki továbbította)."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - - [Muslim Ṣaḥīḥ-ja]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) tudatja: aki továbbít rá hivatkozva, egy hagyományt, és ő tudja, gondolja, vagy felmerül benne a gyanú, hogy az hazug állítás reá (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) hivatkozva; az azt továbbító osztozik a hazugság bűnében az azt kitalálóval.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Alaposan meg kell vizsgálni a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) feljegyzett hagyományokat; és meg kell bizonyosodni a hitelességükről még a továbbítások előtt.
2. A hazugság jelzője alkalmazandó arra, aki a hazugságot kitalálja és arra is, aki továbbadja, terjeszti azt az emberek között.
3. Tilos a kitalált hagyományt továbbadni, annak esetében ha ismert a kitalált volta, vagy feltételezhető a kitalálás lehetősége; ez alól kivételt képez, ha a továbbítás szándéka az ilyen hagyományoktól való figyelmeztetés ként történik.