عَنْ أَبِي وَاقِدٍ اللَّيْثِيِّ رضي الله عنه:
أَنَّ رَسُولَ اللهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ لَمَّا خَرَجَ إِلَى حُنَيْنٍ مَرَّ بِشَجَرَةٍ لِلْمُشْرِكِينَ يُقَالُ لَهَا: ذَاتُ أَنْوَاطٍ يُعَلِّقُونَ عَلَيْهَا أَسْلِحَتَهُمْ، فَقَالُوا: يَا رَسُولَ اللهِ، اجْعَلْ لَنَا ذَاتَ أَنْوَاطٍ كَمَا لَهُمْ ذَاتُ أَنْوَاطٍ، فَقَالَ النَّبِيُّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ: «سُبْحَانَ اللهِ! هَذَا كَمَا قَالَ قَوْمُ مُوسَى {اجْعَلْ لَنَا إِلَهًا كَمَا لَهُمْ آلِهَةٌ} [الأعراف: 138] وَالَّذِي نَفْسِي بِيَدِهِ لَتَرْكَبُنَّ سُنَّةَ مَنْ كَانَ قَبْلَكُمْ».

[صحيح] - [رواه الترمذي وأحمد] - [سنن الترمذي: 2180]
المزيــد ...

Abū Wāqid al-Layṯī-tól (Allah legyen elégedett vele) hogy:
Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) midőn kivonult Ḥunayn felé, elment egy fa mellet, amely a társítóké volt; amit Ḏāt Anwāṭ-nak neveztek. Erre akasztották a fegyvereiket. Néhány kortárs azt mondta: Ó, Allah Küldötte! Készíts nekünk egy olyan Ḏāt Anwāṭ-ot, mint az ő Ḏāt Anwāṭ-juk! A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) eree azt mondta: Magasztaltassék Allah! Ez olyan, mint Mózes népének szava volt: {Csinálj nekünk olyan istent, amilyenek az ő istenségeik!} [A Magaslatok:138; Q 7:138] Arra mondom, Akinek a Kezében a lelkem van! Bizony (így) ti azok útját fogjátok követni, akik előttetek éltek."

[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [At-Tirmidhī és Aḥmad jegyezték le] - [At-Tirmidhī Sunan-ja - 2180]

A magyarázat

Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) kivonult Ḥunayn felé, ami egy völgy (wādi) aṭ-Ṭā'if és Makka (Mekka) között. Vele tartott néhány Társ is, akik még csak nemrégiben léptek be az Iszlámba, és elmentek egy fa mellett, amit "Ḏātu Anwāṭ"-nak neveztek, azaz: Ḏātu Muᶜallaqāt (a felaggatottak birtokosa); a társítók igen nagyra tartották és a fegyvereiket akasztották arra és minden más javaikat is, hogy ilyen módon áldást kereshessenek abban. A kortársak megkérték Allah Küldöttét (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), hogy csináljon nekik egy ahhoz hasonló fát és ők is arra akaszthassák fel a fegyvereiket, így keresve az áldást. Ők úgy vélték, hogy ez egy megengedett dolog, erre a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) magasztalta Allah-ot, ezzel kifejezésre juttatva kifogását és rosszallását ezen kéréssel szemben; és Allah magasztosságát és hatalmasságát hangoztatva. Majd tudatta velük, hogy ez a kérés hasonlatos Mózes népének kéréséhez: {Csinálj nekünk olyan istent, amilyenek az ő istenségeik!}, miután meglátták azokat, akik bálványokat imádnak és azt kérték, hogy legyenek nekik is bálványaik olyan bálványok, mint a társítóknak - ám ez nem más, mint az ő útjuk követése. Majd a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) tudatja, hogy a népéből (lesznek olyanok) akik a zsidók és a keresztények útját fogja követni és olyanokat fog cselekedni, mint azok - óva intett ettől.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

  1. Előfordulhat, hogy az ember szépnek és jónak gondol valamit és úgy véli, hogy az a Magasztos Allah-hoz viszi közelebb, ám valójában eltávolítja Tőle.
  2. A muszlim kötelessége, hogy Allah-ot magasztalja és Allāhu akbaru-t mondjon, ha valami olyat hall, amit nem lenne szabad mondani a Vallással kapcsolatban és a csodálkozás pillanatában.
  3. A társítás része: az áldás keresése a fákban és a kövekben és más ehhez hasonló dolgokban. Az áldás (al-barakatu) egyedül Allah-tól kérhető.
  4. A bálványimádás oka: azok nagyra tartása, túlzott tisztelete, az azoknál való hosszas tartózkodás és a tőlük származó áldásban való reménykedés.
  5. Kötelező minden olyan ajtó, út és módozat lezárása, amely a társításhoz vezetne el.
  6. Ami a szövegekben található, a zsidók és a keresztények megfeddéséről, az intésként szolgál a számunkra.
  7. Tilos hasonlóvá válni a Tudatlanság Korának népéhez, a zsidókhoz és a keresztényekhez; kivéve ha bizonyíték támasztja alá teljes bizonyossággal, hogy (az a valami) a mi Vallásunkból való.
A fordítások mutatása
A nyelv: Angol Urdu Spanyol Több (55)