Hagyomány: Mondd: Ó, Allah! Vezess engem és irányíts arra, ami helyes és tarts meg azon! Mikor az igaz vezetés említtetik az a Te vezetésed az Egyenes Útra és a segítség nyújtása, amely olyan egyenes, mint a nyíl

عَنْ عَلِيٍّ رضي الله عنه قَالَ: قَالَ لِي رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ:
«قُلِ اللهُمَّ اهْدِنِي وَسَدِّدْنِي، وَاذْكُرْ بِالْهُدَى هِدَايَتَكَ الطَّرِيقَ، وَالسَّدَادِ سَدَادَ السَّهْمِ».
[صحيح] - [رواه مسلم] - [صحيح مسلم: 2725]

Ali-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: mondta nekem Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget):
"Mondd: Ó, Allah! Vezess engem és irányíts arra, ami helyes és tarts meg azon! Mikor az igaz vezetés említtetik az a Te vezetésed az Egyenes Útra és a segítség nyújtása, amely olyan egyenes, mint a nyíl."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muslim jegyezte le] - [Muslim Ṣaḥīḥ-ja - 2725]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megparancsolta Ali bin Abi Tálib-nak (Allah legyen elégedett vele), hogy fohászkodjon Allahhoz és kérje Őt így szólva: (Ó, Allah! Vezess engem!) vezérelj és mutass helyes utat, (és irányíts arra, ami helyes és tarts meg azon) adj nekem erőt és sikert és tégy engem az egyenes úton járóvá minden ügyemben!
Al-hudá (a vezetés): az Igazság részletes és általános ismerete és az Isteni támogatás annak követésére - külsőségekben és meggyőződésben.
As-szadád (a helyesre irányítás): az Isteni támogatás, a siker megadása, az egyenesség minden dologban, ami helyes és megfelel az Igazság követelményeinek. Ez az Egyenes Út - a szavakban, a cselekedetekben és a hitbeli meggyőződésben.
Mivel az intellektuális és erkölcsi parancs a kézzelfogható révén válik világossá; mikor ezt a fohászt mondod, ne feledd: (a vezetés: a Te irányításod az Útra), szíveddel legyél jelen, és készülj fel midőn az útmutatást kéred, hasonlatosan az utazó útmutatás kereséséhez, hiszen ő sem tér el az úttól sem jobbra, sem balra. Ez azért történik így, hogy biztonságban legyen az eltévelyedéstől, azáltal érhető el a biztonság és gyorsan juthat el a céljához.
As-szadád (a helyesre irányítás) olyan egyenes, mint a nyíl; hiszen észreveszed midőn a nyílvesszőt a helyére teszed és kilövöd - milyen gyorsan érkezik és éri el célját. A nyilas ha valamit célba vesz, a nyilat a cél felé irányítja; ezért így kérd a Magasztos Allahot, ha valamit el kívánsz érni, hogy adjon neked helyes irányítást, amely a nyílvessző helyes irányításához hasonlítható. A kérésedben a legvégső vezetést kérd és a legmesszebb mutató helyes irányítást.
Ezt a tartalmat és értelmet helyezd a szívedbe, hogy Allahtól a helyesre vezetést kérhesd, és abban, amit el kívánsz érni ezzel, olyan lehessen, mint, amit a nyilazás célzása során használsz.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. A fohászkodónak figyelembe kell vennie és szem előtt kell tartania a cselekedet helyesre irányítását és egyenes úton tartását - ragaszkodva a Prófétai Szunnához és a szándék teljes és őszinte voltához (Allahnak szentelve mindent).
2. Ajánlott ezekkel a rövid ám, mindent átfogó szavakkal fohászkodni az Isteni segítségért (at-tawfíq) és az Isteni helyesre irányításért (as-szadád).
3. A hívő szolgának minden esetben és minden dolgában a Magasztos Allah segítségét kell kérnie.
4. A példázat bemutatása nagyban elősegíti az oktatást és a tanítást.
5. Az útmutatás kérésének összekapcsolása a helyzet jó állapotával, folyamatosan kérve és soha, egy szempillanatra sem, nem letérve arról, illetve a végső kimenetel jólétének kérésekor is; az ő szavai: (vezess engem) annak érdekében, hogy az igaz vezetés jól kitaposott útját járó lehessek. És az ő szavai (és irányíts arra, ami helyes és tarts meg azon), hogy célba érhessek és ne tévelyegjek az útmutatás meglétekor.
6. A fohászkodónak mélyen és behatóan kell figyelnie a fohászára és fohászának szavait és értelmét a szívébe kell helyeznie; így az közelebb kerülhet az elfogadáshoz.