+ -

عَن عَبدِ الله بنِ الشِّخِّير رضي الله عنه قَالَ:
انْطَلَقْتُ في وَفدِ بَنِي عَامِرٍ إِلى رَسُولِ الله صلى الله عليه وسلم، فَقُلنا: أَنتَ سيّدُنَا، فقال: «السَّيدُ اللهُ»، قُلنا: وَأَفْضَلُنا فَضْلاً، وأعظَمُنا طَوْلاً، فقال: «قُولُوا بِقَولِكُم، أَو بَعضِ قولِكُم، وَلَا يَسْتَجْرِيَنَّكُم الشَّيطَانُ».

[صحيح] - [رواه أبو داود وأحمد] - [سنن أبي داود: 4806]
المزيــد ...

ᶜAbdullāh bin aš-Šikhīr-től (Allah legyen elégedett vele), aki mondta:
Elindultam egy küldöttséggel a Banū ᶜĀmir (törzzsel) Allah Küldöttéhez (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és azt mondtuk: Te vagy a mi urunk (sayyidunā)! Ő mondta: "Az Úr (as-Sayyidu) Allah!" Majd tovább mondtuk: Te vagy közöttük a legkiválóbb kiválósággal rendelkező és a leghatalmasabb hatalommal rendelkező. Erre azt mondta: "Mondjátok a ti megszokott szavatokat vagy szavatok egy részét; és ne engedjétek azt, hogy a sátán ügynökeivé tegyen benneteket!"

[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Abū Dāwūd és Aḥmad jegyezte le] - [Abū Dāwūd Sunan-ja - 4806]

A magyarázat

Egy csoport eljött a Prófétához (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget); miután megérkeztek, mondtak néhány szót - amelyekkel magasztalni szerették volna őt - ám ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) ezeket rosszallta és kifogásolta. Azt mondták: "Te vagy a mi urunk." Ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) így válaszolt: "Az Úr (as-Sayyidu) Allah!" Hiszen övé a legmagasztosabb és teljes uralom (as-su'dadu) a teremtményei fölött, akik mind az Ő alárendelt szolgái. Majd így szóltak: "Te vagy közöttünk a legkiválóbb kiválósággal rendelkező" - a legkiemelkedőbb; a rangot, helyzetet, megtiszteltetést, méltóságot és a megkülönböztetett morális tulajdonságot tekintve. És te vagy: "a leghatalmasabb hatalommal rendelkező" - a legbőkezűbb, a legtiszteltebb, a legmagasabb helyzetet elfoglaló és a legkiemelkedőbb presztízsű. Majd arra tanította a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) őket, hogy mondják csak a megszokott szavaikat és beszédüket, és ne finomkodjanak a kifejezésekkel; viszont (ügyeljenek arra, hogy) nehogy a sátán a túlzásba, és a túlzásba vitt dicséretbe (al-iṭrā'u) vigye őket, amely ahhoz vezet el, ami megtiltatott - a társításból és annak eszközeiből és módozataiból.

A fordítás: Angol Urdu Spanyol Indonéz Ujgur Bengáli Francia Török Orosz Bosnyák Szinhala Hindi Kínai Perzsa Vietnami Tagalog Kurd Hausa (Hausza) Portugál Malajálam Telugu Szuahéli Thai Pastu Asszámi Albán Svéd Amhara Holland Gujarati (Gudzsarati) Kirgiz Nepáli Yoruba Litván Dari (dári) Szerb Szomáliai Kinyarwanda Román Cseh الموري Malgas Oromo Kannada الولوف Azeri Ukrán الجورجية
A fordítások mutatása

A hagyomány jelentőségei és hasznai

  1. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) hatalmas rangja és méltósága a Társak lelkében (szívében és szemükben) és az ő tiszteletük iránta.
  2. Az affektáló finomkodás tilalma a szavakban, és takarékos gazdaságosság az elmondottakban.
  3. Az egyistenhit (at-tawḥīdu; monoteizmus) védelme az azt sértő szavaktól és tettektől.
  4. A túlzásba vitt dicséret tilalma; az ilyen a sátánnak nyithat utat.
  5. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) az emberiség (szó szerint: Ádám gyermekei) legkiválóbb személyisége (sayyidu waladi Ādam); és, ami a hagyományban olvasható, a legnagyobb alázat és a leghatalmasabb félelem tölti el nehogy túlzásokba essenek vele kapcsolatban.