Hagyomány: Ha Allah elrendeli egy hívő szolga számára, hogy egy (bizonyos) földön haljon meg; Ő okot és szükséget teremt a számára (hogy oda menjen)

عَنْ مَطَرِ بْنِ عُكَامِسٍ رضي الله عنه قَالَ: قَالَ رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ:
«إِذَا قَضَى اللَّهُ لِعَبْدٍ أَنْ يَمُوتَ بِأَرْضٍ جَعَلَ لَهُ إِلَيْهَا حَاجَةً».
[صحيح] - [رواه الترمذي] - [سنن الترمذي: 2146]

Maṭar bin ʿUkāmisz-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta:
"Ha Allah elrendeli egy hívő szolga számára, hogy egy (bizonyos) földön haljon meg; Ő okot és szükséget teremt a számára (hogy oda menjen)."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [At-Tirmidhī jegyezte le] - [At-Tirmidhī Sunan-ja - 2146]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) tudatja, hogy ha Allah úgy döntött és elrendelte egy hívő szolgája számára, hogy egy olyan földön haljon meg, ahol jelenleg ő nincs ott - akkor okot és szükséget teremt a számára, hogy elmenjen arra a földre és lelke ott ragadtatik el.