Hagyomány: Bárki, akinek poros lett a lába az Allah Útján tett erőfeszítés miatt, azt nem fogja megérinteni a Tűz

عَنْ أَبِي عَبْسٍ عَبْدُ الرَّحْمَنِ بْنِ جَبْرٍ رضي الله عنه أَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ قَالَ:
«مَا اغْبَرَّتْ قَدَمَا عَبْدٍ فِي سَبِيلِ اللَّهِ فَتَمَسَّهُ النَّارُ».
[صحيح] - [رواه البخاري] - [صحيح البخاري: 2811]

Abu 'Absz Abdurrahman bin Dzsabr-tól (Allah legyen elégedett vele) miszerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:
"Bárki, akinek poros lett a lába az Allah Útján tett erőfeszítés miatt, azt nem fogja megérinteni a Tűz."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Al-Bukhārī jegyezte le] - [Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-ja (Hiteles) - 2811]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt az örömhírt tudatja, hogy akinek a két lábát por éri, miközben Allah Útján dzsihádot végez és harcol - azt a Tűz nem fogja érinteni.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Örömhír közlése az Allah Útján harcolónak (mudzsáhid), miszerint ő megmenekül a Tűztől.
2. A két lábat említette, jóllehet a por az egész testet beboríthatja, mivel a legtöbb mudzsáhid abban a korban gyalogosan harcolt, így a lábak minden körülmények között porosak lettek.
3. Ibn Hádzsar azt mondta: ha már a két láb porral való beborítása is megmenti őt a Tűztől; akkor mi fog történni azzal, aki buzgólkodik és végtelen nagy erőfeszítéseket tesz és teljesen kimeríti magát (Allah Útján)?!