عَنْ أَبِي هُرَيْرَةَ رضي الله عنه عَنِ النَّبِيِّ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ قَالَ:
«رَغِمَ أَنْفُ، ثُمَّ رَغِمَ أَنْفُ، ثُمَّ رَغِمَ أَنْفُ»، قِيلَ: مَنْ؟ يَا رَسُولَ اللهِ قَالَ: «مَنْ أَدْرَكَ أَبَوَيْهِ عِنْدَ الْكِبَرِ، أَحَدَهُمَا أَوْ كِلَيْهِمَا فَلَمْ يَدْخُلِ الْجَنَّةَ».
[صحيح] - [رواه مسلم] - [صحيح مسلم: 2551]
المزيــد ...
Abu Hurayra-tól (Allah legyen elégedett vele), aki a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), aki mondta:
"Legyen megalázott! Majd legyen megalázott! Majd újból legyen megalázott!" Az mondatott: Ki? Ó, Allah Küldötte! Mondta: "Aki eléri szüleit úgy hogy azok közül az egyik, vagy mindkettő elérte az öregkort, és mégsem sikerül
be lépnie a Paradicsomba" (azáltal, hogy szolgálta volna két idős szülőjét.)
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muslim jegyezte le] - [Muslim Ṣaḥīḥ-ja - 2551]
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megaláztatásért és megszégyenülésért fohászkodott, ami annyira eltöltötte, mintha az orrát már a föld porába dugta volna; ezt háromszor is megismételte. Majd megkérdezték tőle: Ki az, ó, Allah Küldötte, aki ellen a fohászod szól?
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: aki az szüleit idős, élemedett korban találja - egyiküket, vagy mindkettőt - és ők még nem előidézői az ő Paradicsomba történő belépésének; ez azért van így: mivel ő (a gyermekük) nem viseltetett kegyes istenfélő jó modorral velük és esetleg ellenszegülést mutatott velük szemben.