عَنِ ابْنِ عَبَّاسٍ رضي الله عنهما قَالَ:
كَانَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ أَجْوَدَ النَّاسِ، وَكَانَ أَجْوَدُ مَا يَكُونُ فِي رَمَضَانَ حِينَ يَلْقَاهُ جِبْرِيلُ، وَكَانَ يَلْقَاهُ فِي كُلِّ لَيْلَةٍ مِنْ رَمَضَانَ فَيُدَارِسُهُ القُرْآنَ، فَلَرَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ أَجْوَدُ بِالخَيْرِ مِنَ الرِّيحِ المُرْسَلَةِ.
[صحيح] - [متفق عليه] - [صحيح البخاري: 6]
المزيــد ...
Ibn Abbász (Allah legyen elégedett kettejükkel), azt mondta:
Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a legbőkezűbb, legnagylelkűbb ember volt; ám még nagylelkűbb volt Ramadan idején, midőn Gábriellel találkozott. Gábriel, Ramadan minden egyes éjjelén találkozott a Prófétával, és egymásnak olvasták a Koránt. Bizony, Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) bőkezűbb a jó dolgokban, mint a sebesen száguldó szél.
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muttafaqun ᶜalayhi (közmegegyezés van vele kapcsolatban, mindkét sejk, al-Bukhārī és Muslim is lejegyezték)] - [Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-ja (Hiteles) - 6]
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a bőkezűség, nagylelkűség terén minden ember között a legkiválóbb volt. Ramadan havában nagylelkűsége még nagyobb szintet ért el; azt adta, amit kell, és annak, akinek kell. Nagylelkűsége növekedésének két oka volt:
Az első: találkozása Gábriellel (béke reá).
A másik dolog: a Korán tanulmányozása, ami azt jelenti (ebben az esetben) a Korán recitálása, fejből.
Gábriel (béke reá) segítve oktatta és tanította neki mindazt, ami kinyilatkoztatott a Koránból; és bizony Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a legnagylelkűbb volt, aki a leggyakrabban adott és cselekedett jót és ő sokkal nagyobb igyekezettel akarta a teremtettek javát szolgálni, tette ezt úgy, hogy gyorsabb volt mint a jó szél, amelyet Allah küldött, áradó záporral és a könyörülettel.