Hagyomány: Ne öld meg őt! Ha megölnéd, ő abban a helyzetben lenne, mint te, mielőtt még megölted volna; te pedig az ő helyzetében lennél, mielőtt még elmondta volna azokat a szavakat, amiket elmondott

عَنْ المِقْدَادِ بْنَ عَمْرٍو الكِنْدِيَّ رضي الله عنه:
أَنَّهُ قَالَ لِرَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ: أَرَأَيْتَ إِنْ لَقِيتُ رَجُلًا مِنَ الكُفَّارِ فَاقْتَتَلْنَا، فَضَرَبَ إِحْدَى يَدَيَّ بِالسَّيْفِ فَقَطَعَهَا، ثُمَّ لاَذَ مِنِّي بِشَجَرَةٍ، فَقَالَ: أَسْلَمْتُ لِلَّهِ، أَأَقْتُلُهُ يَا رَسُولَ اللَّهِ بَعْدَ أَنْ قَالَهَا؟ فَقَالَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ: «لاَ تَقْتُلْهُ» فَقَالَ: يَا رَسُولَ اللَّهِ إِنَّهُ قَطَعَ إِحْدَى يَدَيَّ، ثُمَّ قَالَ ذَلِكَ بَعْدَ مَا قَطَعَهَا؟ فَقَالَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ: «لاَ تَقْتُلْهُ، فَإِنْ قَتَلْتَهُ فَإِنَّهُ بِمَنْزِلَتِكَ قَبْلَ أَنْ تَقْتُلَهُ، وَإِنَّكَ بِمَنْزِلَتِهِ قَبْلَ أَنْ يَقُولَ كَلِمَتَهُ الَّتِي قَالَ».
[صحيح] - [متفق عليه] - [صحيح البخاري: 4019]

Al-Miqdád bin Amr al-Kindi-től (Allah legyen elégedett vele):
Miszerint ő mondta Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget): Hogyan vélekedsz? Mi történne ha találkoznék egy hitetlennel és harcolnánk egymással? Az a kezemre sújtana a kardjával majd levágná. Ezután előlem egy fa mögé menekülne. És ott azt mondaná: Alávetem magam Allahnak (elfogadná az Iszlámot). Vajon megöljem-e őt, ó, Allah Küldötte, azt követően, hogy ezeket a szavakat elmondta? Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: "Ne öld meg őt!" Ő pedig mondta: Ó, Allah Küldötte! Ő levágta az egyik kezemet, majd elmondta ezen szavakat, azt követően, hogy levágta a kezemet. Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: "Ne öld meg őt! Ha megölnéd, ő abban a helyzetben lenne, mint te, mielőtt még megölted volna; te pedig az ő helyzetében lennél, mielőtt még elmondta volna azokat a szavakat, amiket elmondott."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muttafaqun ᶜalayhi (közmegegyezés van vele kapcsolatban, mindkét sejk, al-Bukhārī és Muslim is lejegyezték)] - [Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-ja (Hiteles) - 4019]

A magyarázat

Al-Miqdád bin al-Aszwad (Allah legyen elégedett vele) megkérdezte a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mi lenne akkor ha ő találkozna egy hitetlennel egy csatában és egymásnak esnének kardjaikkal; míg végül a hitetlen a kardjával levágná az egyik kezét. Majd a hitetlen elmenekülne előle, és egy fa mögött keresne menedéket előle; majd pedig azt mondaná: Lá iláha ila-Láh (Nincs más jogosan imádható isten csak Allah) Vajon megengedett-e megölése azután, hogy levágta a kezemet?
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta neki: Ne öld meg őt!
Ő pedig mondta: Ó, Allah Küldötte! Az levágta az egyik kezemet; ennek ellenére ne öljem meg?
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt válaszolta: Ne öld meg őt! Hiszen ő olyanná vált, akinek tilalmas a vére (annak kiontása). És ha te megölnéd őt, azt követően, hogy felvette az Iszlámot; ő a te helyzetedbe kerülne - a vére sérthetetlen az Iszlámja okán. És te az ő helyzetébe kerülnél - a véred megengedett azáltal, hogy megölöd őt bosszúból és megtorlásból.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Ha valakitől olyan dolog származik, szavak vagy tettek révén, ami arra utal, hogy belépett az Iszlám Vallásába - annak megölése tilalmassá válik.
2. Ha valaki a hitetlenek közül felveszi az Iszlámot a csata során, annak vére sérthetetlenné válik, nem szabad rossz szándékkal közeledni feléje; kivéve ha az ellenkezője bizonyosodik be a részéről.
3. Kötelező a muszlim ember számára, hogy a vágyait és a céljait a Vallás határozza meg, nem pedig a fanatizmus, sem pedig a bosszúállás vagy a megtorlás.
4. Ibn Hadzsar azt mondta: megengedett a kérdés a váratlan eseményekről, esetleges katasztrófákról mielőtt még azok bekövetkeznének; annak valószínűsége alapján, hogy az elmondott történet még nem történt meg. Ami pedig azt illeti, ami némely Elődöktől maradt fenn, miszerint ők kifogásolták ezt, az arra vonatkozik, hogy ilyen csak nagyon ritkán történt meg; aminek megvan a lehetősége, hogy megtörténjen, arról törvényileg megengedett kérdést feltenni okulás céljából.