Hagyomány: Elmondjam-e nektek melyek a legkiválóbb cselekedetetek és a legtisztábbak az Uratoknál, és a fokozataitokbana legmagasabb helyet foglalja el

عَنْ أَبِي الدَّرْدَاءِ رضي الله عنه قَالَ: قَالَ النَّبِيُّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ:
«أَلاَ أُنَبِّئُكُمْ بِخَيْرِ أَعْمَالِكُمْ، وَأَزْكَاهَا عِنْدَ مَلِيكِكُمْ، وَأَرْفَعِهَا فِي دَرَجَاتِكُمْ وَخَيْرٌ لَكُمْ مِنْ إِنْفَاقِ الذَّهَبِ وَالوَرِقِ، وَخَيْرٌ لَكُمْ مِنْ أَنْ تَلْقَوْا عَدُوَّكُمْ فَتَضْرِبُوا أَعْنَاقَهُمْ وَيَضْرِبُوا أَعْنَاقَكُمْ؟» قَالُوا: بَلَى. قَالَ: «ذِكْرُ اللهِ تَعَالَى».
[صحيح] - [رواه الترمذي وابن ماجه وأحمد] - [سنن الترمذي: 3377]

Abu-l-Dardá-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:
"Elmondjam-e nektek melyek a legkiválóbb cselekedetetek és a legtisztábbak az Uratoknál, és a fokozataitokbana legmagasabb helyet foglalja el, és sokkal job számotokra, mintha aranyat vagy ezüstöt adakoznátok, és sokkal jobbak a számotokra, mintha találkoznátok az ellenséggel, akiknek elvághatnátok a nyakukat vagy ők elvághatnák a ti nyakatokat?" Ők mondták: Kérünk, add hírül nekünk ezt! Azt mondta: "A Magasztos Allah-ról történő megemlékezés."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [At-Tirmidhī, Ibn Māǧa és Aḥmad jegyezték le] - [At-Tirmidhī Sunan-ja - 3377]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megkérdezte a Társait: "
Akarjátok-e, hogy tudassam veletek és megtanítsam nektek a legkiválóbb, legnemesebb, legtisztább és legmagasztosabb tetteiteket, Allahnál, a felettetek Uralkodónál, magasztos és Fenséges Ő? -
És a Mennyországi fokozataitokbana legmagasabb helyet foglalja el?
És jobb a számotokra, mint ha aranyat vagy ezüstöt adakoznátok?
És jobb mint az ha a hitetlenekkel találkoznátok a harc során és elvágnátok a nyakaikat, vagy ők vágnák el a ti nyakaitokat?
A Társak mondták: Ó, igen! Mi szeretnénk (azt megismerni).
A Próféta(Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: A Magasztos Allahról történő megemlékezés minden időben, minden körülmények között és minden helyzetben.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. A Magasztos Allahról történő folyamatos megemlékezés - legyen az fennhangon vagy a szívben, a leghatalmasabb felajánlás és közeledés, és a leghasznosabb a Magasztos Allahnál.
2. Minden cselekedet törvényileg azért rendeltetett el, hogy a Magasztos Allahról történő megemlékezés végrehajtható legyen. A Magasztos mondja: {És végezd el az imát az Én megemlékezésemre! [Q 20:14]}. És ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: A Ház körüli Körbenjárás és al-Szafa és al-Marwa közötti, és az Oszlopok kaviccsal történő megdobálása azért rendeltetett el, hogy a Magasztos Allahról történő megemlékezés megvalósulhasson. Abu Dawud és at-Tirmidi jegyezték le.
3. Al-'Izz bin Abdusszalam mondta a Qawá'id (Alapelvek) című munkájában: Ez a hagyomány arra mutat rá, hogy a jutalom nem a nehézség függvénye minden egyes imádat esetén. Ellenben, a Magasztos Allah a kevés cselekedetet esetleg nagyobb mértékben jutalmazhatja mint a sokat. A jutalom mértéke függ a tett magasztosságának mértékének rangbéli különbségétől.
4. Al-Munáwi mondta a Faydu-l-Qadír című munkájában: ezt a hagyományt lehet úgy is értelmezni, hogy az Allahról történő megemlékezés kiválóbb azok számára, akikhez éppen szólt a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget). Ha egy bátor és merész férfit szólított meg, aki hasznot hoz az Iszlámnak az ő harca, akkor a dzsihádot említette volna. Vagy a gazdag, akinek a vagyonából a szegények is tudnak hasznosítani, az adakozással szólította volna. Aki képes elvégezni a Zarándoklatot annak azt mondta volna hogy a Zarándoklat. Vagy az, akinek két szülője él, erre az mondható kegyesség velük szemben; ezáltal a több hagyomány értelmi egyeztetése megválósul.
5. A legtökéletesebb dzikr az, amit a nyelv kimond, a szívvel (értelem, meggyőződés) egyeztetve; majd, ami csupán a szívben jelenik meg, mint például az elmélkedés, majd pedig az, amely csupán a nyelv révén jelenik meg. Ám mindegyikért jutalom jár - ha a Magasztos Allah is úgy akarja.
6. Ha a muszlim kitartóan ragaszkodik azokhoz a megemlékezésekhez, amelyek meghatározott helyzetekhez kapcsolhatók, mint például a reggel vagy este mondandó megemlékezések, vagy a mecsetbe történő belépéskor, vagy a ház, vagy az illemhely vagy az onnan történő távozás és ezekhez hasonló dzikrek, akkor azok közé fog tartozni akik Allahról gyakran megemlékeznek.