Hagyomány: Mondd: Lá iláha illa Alláh wahdahu lá sharíka lah (Nincs más jogosan imádható isten, csak Allah, Ő az egyedüli! Nincs Neki társa!) Allāhu akbaru kabīran (Allah a legnagyobb, mindenek felett); és wa-l-ḥamdu li-Llāhi kaṯīran (és sokszorosan hála legyen Allah-nak); subḥāna-Llāhi Rabbi-l-ᶜālamīna (magasztaltassék Allah, a világok Ura!); lā ḥawla wa lā quwwata illā bi-Llāhi-l-ᶜAzīzi-l-Ḥakīm (Nincs más erő és hatalom, csak a Hatalmas és a Bölcs Allah által!)

عَنْ سَعْدٍ رضي الله عنها قَالَ:
جَاءَ أَعْرَابِيٌّ إِلَى رَسُولِ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ، فَقَالَ: عَلِّمْنِي كَلَامًا أَقُولُهُ، قَالَ: «قُلْ: لَا إِلَهَ إِلَّا اللهُ وَحْدَهُ لَا شَرِيكَ لَهُ، اللهُ أَكْبَرُ كَبِيرًا، وَالْحَمْدُ لِلَّهِ كَثِيرًا، سُبْحَانَ اللهِ رَبِّ الْعَالَمِينَ، لَا حَوْلَ وَلَا قُوَّةَ إِلَّا بِاللهِ الْعَزِيزِ الْحَكِيمِ» قَالَ: فَهَؤُلَاءِ لِرَبِّي، فَمَا لِي؟ قَالَ: «قُلْ: اللهُمَّ اغْفِرْ لِي وَارْحَمْنِي وَاهْدِنِي وَارْزُقْنِي».
[صحيح] - [رواه مسلم] - [صحيح مسلم: 2696]

Szaᶜd-tól (Allah legyen elégedett vele), aki azt mondta:
Eljött egy beduin Allah Küldöttéhez (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és mondta: Taníts nekem olyan szavakat, amelyeket elmondhatok. Azt mondta: "Mondd: Lá iláha illa Alláh wahdahu lá sharíka lah (Nincs más jogosan imádható isten, csak Allah, Ő az egyedüli! Nincs Neki társa!) Allāhu akbaru kabīran (Allah a legnagyobb, mindenek felett); és wa-l-ḥamdu li-Llāhi kaṯīran (és sokszorosan hála legyen Allah-nak); subḥāna-Llāhi Rabbi-l-ᶜālamīna (magasztaltassék Allah, a világok Ura!); lā ḥawla wa lā quwwata illā bi-Llāhi-l-ᶜAzīzi-l-Ḥakīm (Nincs más erő és hatalom, csak a Hatalmas és a Bölcs Allah által!)." Mondta: ezek az én Uraméi! Ám mi az enyém? Mondta: "Mondd: Ó, Uram, Allah! Bocsáss meg nekem, könyörülj rajtam és vezérelj az Egyenes Úton, és gondoskodj rólam!"
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muslim jegyezte le] - [Muslim Ṣaḥīḥ-ja - 2696]

A magyarázat

A sivatag lakói közül, egy férfi megkérte Allah Küldöttét (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), hogy tanítson meg neki egy (Allah-ról történő) megemlékezést, amit elmondhat: Ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) pedig ez mondta: Mondd: "Nincs más isten, csak Allah, Ő egyedül! Nincs Neki társa!" - az egyistenhit tanúságtételével kezdte, aminek jelentése: nincs más jogosan szolgálható és imádható csak és kizárólag Allah. "Allah a legnagyobb mindenek felett!" Azaz: Allah nagyobb és hatalmasabb mindennél és mindenkinél. "És sokszorosan hála legyen Allah-nak!" Azaz: számtalan alkalommal hála és köszönet Allah-nak, a Tulajdonságai, cselekedetei és kegyelmei miatt; amelyeket nem lehet megszámlálni. "Magasztaltassék Allah, a világok Ura!" Azaz: Magasztos és Fenséges Ő, végtelenül felette áll Ő a hiányosságnak! "Nincs más erő és hatalom, csak a Hatalmas és a Bölcs Allah által!" Azaz: nem lehet az egyik helyzetből a másikba jutni (az élet minden egyes mozzanatát értve alatta) csupán Allah által, az Ő segítségével és az Ő elrendelt gondoskodása révén (tawfīq). Mondta a férfi: ezek a szavak az én Uramnak járó szavak, amelyekkel megemlékezhetek Róla, magasztalhatom. Ám, mi az én részem a fohászban, ami engem illet? Ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) pedig ezt mondta neki: Mondd: "Ó, Uram, Allah! Bocsáss meg nekem!", azáltal, hogy eltörlöd és elrejted a rossz dolgokat. "És könyörülj rajtam!", azáltal, hogy eljutnak hozzám a vallási és világi hasznos dolgok és előnyös dolgok egyaránt. "És vezérelj az Egyenes Úton!", a legkiválóbb helyzet felé és az Egyenes Út (aṣ-Ṣirāṭu-l-Mustaqīm) felé. "És gondoskodj rólam!", a megengedett javakkal, egészséggel és minden jóval és jóléttel.