Hagyomány: Ha egy csoport ember leül egy helyen, amelyben nem emlékeznek meg Allahról és nem kérnek áldást a Prófétájukra - az számukra szomorúság forrása lesz. Ha akarja megbünteti őket és ha akarja megbocsát nekik

عَنْ أَبِي هُرَيْرَةَ رضي الله عنه، عَنِ النَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ قَالَ:
«مَا جَلَسَ قَوْمٌ مَجْلِسًا لَمْ يَذْكُرُوا اللَّهَ فِيهِ وَلَمْ يُصَلُّوا عَلَى نَبِيِّهِمْ إِلاَّ كَانَ عَلَيْهِمْ تِرَةً، فَإِنْ شَاءَ عَذَّبَهُمْ وَإِنْ شَاءَ غَفَرَ لَهُمْ».
[صحيح] - [رواه أبو داود والترمذي والنسائي في الكبرى] - [سنن الترمذي: 3380]

Abu Hurayra-tól (Allah legyen elégedett vele), a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), aki mondta:
"Ha egy csoport ember leül egy helyen, amelyben nem emlékeznek meg Allahról és nem kérnek áldást a Prófétájukra - az számukra szomorúság forrása lesz. Ha akarja megbünteti őket és ha akarja megbocsát nekik."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - - [At-Tirmidhī Sunan-ja - 3380]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) óvaintett attól a hanyagságtól és figyelmetlenségtől, amely ahhoz vezet, hogy nem emlékeznek meg Allahról; illetve arról szólt, ha egy csoport ember összegyűlik egy összejövetelen és ott nem emlékeznek meg Allahról és nem kérnek áldást az Ő Küldöttére (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), az számukra hatalmas bánatot és hiányt fog okozni nekik a Feltámadás Napján. Ha akarja megbünteti őket a korábbi bűneikért és az azokhoz kapcsolódó hanyagságaikért, és ha akarja megbocsát nekik a túláradó kegyelme és könyörülete révén.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Buzdítás az Allahról történő megemlékezésre és annak kiemelkedő szerepének megmutatása.
2. Azon összejövetelek kiválósága, amelyeken megemlékeznek a Magasztos Allahról és az Ő Küldöttéről (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget); ám azok az összejövetelek, ahol ez nem teszik meg, rosszat tesznek az ott résztvevők számára a Feltámadás Napján.
3. Ami a figyelmeztetésből megemlíttetett az Allahról történő megemlékezéssel kapcsolatos feledékenységről, nem csupán az összejövetelekre vonatkozik, ez általános értelemben is igaz. An-Nawawi azt mondta: nem illendő és nagyban kifogásolható hogyha egy ember valahol ül és utána úgy megy el onnan, hogy nem emlékezett meg a Magasztos Allahról.
4. A veszteség és a szomorúság a Feltámadás Napján sújt le rájuk: azáltal, hogy a jutalom elkerüli őket, hiszen ők elhanyagolták kihasználni az időt az Allahról történő megemlékezésre és az Iránta való engedelmességre, vagy a bűn és büntetés által, amiért az időt az Allah iránti engedetlenségre használták fel.
5. Ha ez az intés, figyelmztetés megengedett dolgokkal kapcsolatos, mi van azokkal a tiltott összejövetelekkel, amelyekben a rágalmazás és pletyka és más ezekhez hasonlók történnek?!