Hagyomány: Nem vádaskodásból kértem hogy esküdjetek, csak Gábriel eljött hozzám és tudatta velem, hogy a Magasztos és Fenséges Allah elégedetten büszkélkedik veletek az angyaloknál

عَنْ أَبِي سَعِيدٍ الْخُدْرِيِّ قَالَ: خَرَجَ مُعَاوِيَةُ عَلَى حَلْقَةٍ فِي الْمَسْجِدِ، فَقَالَ: مَا أَجْلَسَكُمْ؟ قَالُوا: جَلَسْنَا نَذْكُرُ اللهَ، قَالَ آللَّهِ مَا أَجْلَسَكُمْ إِلَّا ذَاكَ؟ قَالُوا: وَاللهِ مَا أَجْلَسَنَا إِلَّا ذَاكَ، قَالَ: أَمَا إِنِّي لَمْ أَسْتَحْلِفْكُمْ تُهْمَةً لَكُمْ، وَمَا كَانَ أَحَدٌ بِمَنْزِلَتِي مِنْ رَسُولِ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ أَقَلَّ عَنْهُ حَدِيثًا مِنِّي:
وَإِنَّ رَسُولَ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ خَرَجَ عَلَى حَلْقَةٍ مِنْ أَصْحَابِهِ، فَقَالَ: «مَا أَجْلَسَكُمْ؟» قَالُوا: جَلَسْنَا نَذْكُرُ اللهَ وَنَحْمَدُهُ عَلَى مَا هَدَانَا لِلْإِسْلَامِ، وَمَنَّ بِهِ عَلَيْنَا، قَالَ: «آللَّهِ مَا أَجْلَسَكُمْ إِلَّا ذَاكَ؟» قَالُوا: وَاللهِ مَا أَجْلَسَنَا إِلَّا ذَاكَ، قَالَ: «أَمَا إِنِّي لَمْ أَسْتَحْلِفْكُمْ تُهْمَةً لَكُمْ، وَلَكِنَّهُ أَتَانِي جِبْرِيلُ فَأَخْبَرَنِي أَنَّ اللهَ عَزَّ وَجَلَّ يُبَاهِي بِكُمُ الْمَلَائِكَةَ».
[صحيح] - [رواه مسلم] - [صحيح مسلم: 2701]

Abu Szaíd al-Khudri-tól, aki mondta: Muáwija elment egy kisebb csoporthoz a mecsetben és mondta: Mi késztetett benneteket, hogy így együtt üljetek? Mondták: Azért ültünk le, hogy megemlékezzünk Allahról. Azt mondta: Esküdjetek Allahra! Semmi más nem késztetett benneteket az együtt történő összegyűlésre? Mondták: Allahra mondjuk! Csupán ez vezetett bennünket. Azt mondta: Nem vádaskodásból kértem hogy esküdjetek, de nem volt senki az én pozíciómban Allah Küldöttétől (Allah áldása és békéje legyen vele), akinek kevesebb hadíthja lett volna tőle, mint nekem:
de bizony Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) egy alkalommal kijött és megtalt a Társaiból álló kisebb csoportot és mondta: "Mi késztetett benneteket arra, hogy így együtt üljetek?" Azt mondták: Azért ültünk le, hogy megemlékezzünk Allahról, hálát adjunk Neki azért mivel az Iszlámra vezérelt bennünket és ezáltal kegyelmet gyakorolt irántunk. Ő azt mondta: "Allahra esküsztök, hogy csupán ez késztetett benneteket arra, hogy együtt üljetek?" Mondták: Allahra! Csupán ez vitt bennünket arra, hogy így együtt üljünk le. Erre azt mondta: "Nem vádaskodásból kértem hogy esküdjetek, csak Gábriel eljött hozzám és tudatta velem, hogy a Magasztos és Fenséges Allah elégedetten büszkélkedik veletek az angyaloknál."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muslim jegyezte le] - [Muslim Ṣaḥīḥ-ja - 2701]

A magyarázat

Muáwija bin Abi Szufján (Allah legyen elégedett kettejükkel) egyszer elment egy kisebb csoporthoz a mecsetben és megkérdezte tőlük milyen alkalomból gyűltek így össze, Ők azt felelték: Mi Allahról emlékezünk meg. Ő (Allah legyen elégedett vele) esküt kért tőlük arra vonatkozóan, hogy csupán az Allahról történő megemlékezés hozta őket egybe és ültek le együtt, erre ők meg is esküdtek. Majd mondta nekik: Én nem azért akartam esküt tőletek hogy gyanú és kétely merült fel bennem veletek kapcsolatban az igazatokat illetően. Majd elmondta a Prófétához (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) fűződő viszonyát, illetve azt, hogy kevesen voltak ilyen közel hozzá; mivel lánytestvére, Umm Habiba a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) felesége volt; illetve ő maga az Isteni Sugallat írnokai közül való; ám mindezek ellenére nagyon kevés hagyományt továbbított. Majd elmondta nekik, hogy egy napon, a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) kiment a házából és őket a mecsetben ülve találta, amint éppen Allahról emlékeztek meg, hálát adtak és köszönetet mondtak Neki a vezetésért, ami az Iszlámhoz vitte őket és a nekik juttatott kegyelemért. Ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megkérdezte őket és ugyanúgy esküt is kért tőlük, ahogyan azt Muáwija (Allah legyen elégedett vele) is tette, majd a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) elmondta nekik az okot, hogy miért is kérdezte őket és miért kért esküt: eljött hozzá Gábriel Angyal (béke reá) és tudatta vele, hogy a Magasztos és Fenséges Allah elégedetten és büszkeséggel eltelve beszél róluk az Angyaloknak; ismertetve a kiválóságukat és megmutatva a cselekedeteik jóságát és dicsérve szól róluk az Angyaloknál.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Muáwija (Allah legyen elégedett vele) kiválósága és buzgalma, igyekezete hogy pontosan kövesse Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) módszerét, amit a tudás terjesztése terén alkalmazott.
2. Megengedett az esküvésre való felkérés, ha nem merül fel gyanú, abból a célból, hogy a hír, a mondandó fontossága és jelentősége a figyelem központjába kerüljön.
3. Az Allahról történő megemlékezés és tudásszerzés céljából történő összegyűlések értéke és kiválósága; Allah szereti ezeket az összejöveteleket és büszkeséggel szól azokról az Angyaloknak.