Hagyomány: megtiltotta a fogadalmat és azt mondta: "A fogadalom nem hoz semmi jót; az csak arra jó, hogy a fukarból ki lehessen csikarni valamit

عَنِ ابْنِ عُمَرَ رضي الله عنهما:
عَنِ النَّبِيِّ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ أَنَّهُ نَهَى عَنِ النَّذْرِ، وَقَالَ: «إِنَّهُ لَا يَأْتِي بِخَيْرٍ، وَإِنَّمَا يُسْتَخْرَجُ بِهِ مِنَ الْبَخِيلِ».
[صحيح] - [متفق عليه] - [صحيح مسلم: 1639]

Ibn Umar-tól (Allah legyen elégedett mindkettőjükkel):
A Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), miszerint ő megtiltotta a fogadalmat és azt mondta: "A fogadalom nem hoz semmi jót; az csak arra jó, hogy a fukarból ki lehessen csikarni valamit."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muttafaqun ᶜalayhi (közmegegyezés van vele kapcsolatban, mindkét sejk, al-Bukhārī és Muslim is lejegyezték)] - [Muslim Ṣaḥīḥ-ja - 1639]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megtiltotta a fogadalmat, és az amit az ember saját maga számára kötelezővé tesz, ám arra a Törvényalkotó nem kötelezi. És azt mondta: A fogadalom semmit sem hozhat előre vagy nem is hátráltathat; ellenben a fukarkodó, rest emberből, aki csupán a kötelezőt teszi meg, lehet általa kihozni valamit. A fogadalom semmi olyat nem tud előidézni, amire nézve korábbi Isteni Elrendelés nem létezett.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. A fogadalmat a Törvény nem írja elő; ám ha valaki ilyet tesz annak azt teljesítenie kell, kivéve ha bűnös cselekedettel tett fogadalmat.
2. A tiltás oka és eredete: (az nem hoz semmi jót); hiszen semmiben sem tud változtatni Allah döntésén és rendelésén. És azt hogy a fogadalmat tevő ne gondolja, hogy a kérésének a teljesülése a fogadalma miatt történik, a Magasztos Allah-nak nincs szüksége rá.
3. Al-Qurtubi azt mondta: a tiltás arra vonatkozik, mint például, ha valaki azt mondja: Ha Allah meggyógyít ebből a betegségből, akkor adakozni fogok ennyit és ennyit. A kifogásolhatóság oka: az említett jóravaló, a Teremtőhöz közeledő cselekedetet az előbb említett cél, szándék eléréséhez kötötte, annak függvényévé tette. Világosan látható, hogy nem a Magasztos Allah-hoz való közeledés vezette szándékát, ellenben az ellentételezés és a kárpótlás útját választotta helyette. Így világossá válik, ha nem gyógyul meg, abban az esetben nem fog adakozást végezni, amit a gyógyulása feltételeként szabott meg. Ez a fösvény esete, hiszen az nem ad ki a vagyonából semmit, csupán azonnali ellentételezés ellenében, ami több, mint az, amit kiadott - az esetek többségében.