عَنْ أَبِي مُوسَى الأَشْعَرِيِّ رضي الله عنه قَالَ:
أَتَيْتُ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فِي رَهْطٍ مِنَ الأَشْعَرِيِّينَ أَسْتَحْمِلُهُ، فَقَالَ: «وَاللَّهِ لاَ أَحْمِلُكُمْ، مَا عِنْدِي مَا أَحْمِلُكُمْ» ثُمَّ لَبِثْنَا مَا شَاءَ اللَّهُ فَأُتِيَ بِإِبِلٍ، فَأَمَرَ لَنَا بِثَلاَثَةِ ذَوْدٍ، فَلَمَّا انْطَلَقْنَا قَالَ بَعْضُنَا لِبَعْضٍ: لاَ يُبَارِكُ اللَّهُ لَنَا، أَتَيْنَا رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ نَسْتَحْمِلُهُ فَحَلَفَ أَنْ لاَ يَحْمِلَنَا فَحَمَلَنَا، فَقَالَ أَبُو مُوسَى: فَأَتَيْنَا النَّبِيَّ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَذَكَرْنَا ذَلِكَ لَهُ، فَقَالَ: «مَا أَنَا حَمَلْتُكُمْ، بَلِ اللَّهُ حَمَلَكُمْ، إِنِّي وَاللَّهِ -إِنْ شَاءَ اللَّهُ- لا أَحْلِفُ عَلَى يَمِينٍ، فَأَرَى غَيْرَهَا خَيْرًا مِنْهَا، إِلَّا كَفَّرْتُ عَنْ يَمِينِي، وَأَتَيْتُ الَّذِي هُوَ خَيْرٌ».
[صحيح] - [متفق عليه] - [صحيح البخاري: 6718]
المزيــد ...
Abu Músza al-As'ari-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta:
Elmentem Allah Küldöttéhez (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) egy csoport emberrel az al-As'ari törzséből, hogy hátasállatot kérjek tőle. A Próféta azt mondta: "Allah-ra! Nem tudlak titeket hátasállattal ellátni. Nincs semmim, amire felülhetnétek." Majd addig, amíg Allah akarta, maradtunk. Majd, néhány teve érkezett; és ő megparancsolta, hogy három kiváló tevét kapjunk. Midőn elindultunk, valaki közülünk mondta a többieknek: Allah nem fog megáldani bennünket; mi elmentünk Allah Küldöttéhez (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) hátasállatot kérni, és ő megesküdött, hogy nem tud adni; ám végül mégis adott. Abu Músza mondta: Elmentünk a Prófétához (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és megemlítettük neki ezt. Ő pedig azt mondta: "Nem én ültettelek benneteket hátasállatra; hanem Allah ültetett benneteket hátasállatra. Én, Allah-ra, bizony - ha Allah is úgy akarja - ha valamire esküt teszek, ám valami mást jobbnak látok annál, úgy megváltást mutatok be a korábbi esküm miatt; és azt cselekszem, ami jobb, mint az ami a fogadalmamban szerepel."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muttafaqun ᶜalayhi (közmegegyezés van vele kapcsolatban, mindkét sejk, al-Bukhārī és Muslim is lejegyezték)] - [Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-ja (Hiteles) - 6718]
Abu Músza al-As'ari (Allah legyen elégedett vele) tudatja, hogy ő elment Allah Küldöttéhez (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és vele tartott egy csoport férfi a törzséből. Céljuk az volt, hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) adjon nekik tevéket, amelyekre felülhetnek; és így lehetőségük nyílik arra, hogy részt vegyenek az Allah Útján történő dzsihádban. Ő (áldás és béke reá) megesküdött, hogy nem ad nekik hátasállatot; hiszen nem rendelkezik semmilyen hátasállattal, visszatértek és egy ideig ott maradtak. Majd három teve érkezett a Prófétához (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), amelyeket elküldött nekik. Az egyikük mondta a többieknek: Allah nem fog áldásban részesíteni bennünket ezekkel a tevékkel, hiszen a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) esküt tett arra, hogy nem tud minket hátasállatra ültetni. Ekkor elmentek hozzá és megkérdezték, a Próféta (áldás és béke reá) mondta: Aki a hátasállatokra ültetett benneteket az a Magasztos Allah; hiszen Ő az, aki mindenhez erőt, sikert ad és gondoskodik mindenkiről. Én csupán eszköz vagyok, mindez az én kezem által valósult meg, majd mondta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget): Én, bizony, csupán, ha Allah is úgy akarja, ha valamire esküt teszek, hogy megteszem vagy elhagyom, ám azt tudom meg, hogy valami más, mint az, amire esküt tettem, jobb és kiválóbb, akkor a kiválóbbat fogom végrehajtani és elhagyom azt, amire esküt tettem, és megváltást mutatok be a fogadalmam miatt.