Hagyomány: A Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) minden pillanatában megemlékezett Allahról

عن عائشة رضي الله عنها قالت:
كَانَ النَّبِيُّ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ يَذْكُرُ اللهَ عَلَى كُلِّ أَحْيَانِهِ.
[صحيح] - [رواه مسلم] - [صحيح مسلم: 373]

ʿĀ’iša-tól (Allah legyen elégedett vele), aki azt mondta:
A Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) minden pillanatában megemlékezett Allahról.
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muslim jegyezte le] - [Muslim Ṣaḥīḥ-ja - 373]

A magyarázat

ʿĀ’iša, a Hívők Anyja (Allah legyen elégedett vele) elmondja, hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) nagyon figyelt és szorgalmas odaadással emlékezett meg Allahról, a Magasságosról, megemlékezve Róla: minden időben, helyen és helyzetben.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. A kisebb vagy nagyobb tisztátalanságtól való megtisztulás nem feltétele az Allahról történő megemlékezésnek (dhikru-Llāhi taʿālā).
2. A Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) kitartóan és folyamatosan emlegette Allahot.
3. Ez a hagyomány arra buzdít, hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) gyakorlatát (Sunna; tettei, szavai és beleegyezései) követve, minden alkalommal, gyakran emlékezzünk meg Magasságos Allahról. Kivéve olyan helyzetekben, amelyekben tilos a dhikr, mint például az illemhely használata idején.