عَنْ عَائِشَةَ أُمِّ المُؤْمِنينَ رَضِيَ اللَّهُ عَنْهَا أَنَّهَا قَالَتْ:
مَا خُيِّرَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ بَيْنَ أَمْرَيْنِ إِلَّا أَخَذَ أَيْسَرَهُمَا، مَا لَمْ يَكُنْ إِثْمًا، فَإِنْ كَانَ إِثْمًا كَانَ أَبْعَدَ النَّاسِ مِنْهُ، وَمَا انْتَقَمَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ لِنَفْسِهِ إِلَّا أَنْ تُنْتَهَكَ حُرْمَةُ اللَّهِ، فَيَنْتَقِمَ لِلَّهِ بِهَا.
المزيد
Aisha-tól, az Igazhívők Anyjától (Allah legyen elégedett vele), aki mondta:
Bármikor ha Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) választási lehetősége volt két dolog között - ő minden esetben a könnyebbet és az egyszerűbbet választotta, mindaddig, amíg az nem volt bűn. Ha bűn volt abban, akkor az emberek közül ő volt a legtávolabb attól. Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) saját maga miatt soha nem állt bosszút, csupán ha Allah megszentelt dolgát érte sérelem, ebben az esetben Allah miatt állt bosszút.
