Hagyomány: A fohász az adhan és az iqáma között nem utasíttatik vissza

عَنْ أَنَسِ بْنِ مَالِكٍ رضي الله عنه قَالَ: قَالَ رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ:
«الدُّعَاءُ لاَ يُرَدُّ بَيْنَ الأَذَانِ وَالإِقَامَةِ».
[صحيح] - [رواه أبو داود والترمذي والنسائي] - [سنن الترمذي: 212]

Anasz bin Málik-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) mondta:
"A fohász az adhan és az iqáma között nem utasíttatik vissza."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Abū Dāwūd, at-Tirmidhī és an-Nasā’ī jegyezték le] - [At-Tirmidhī Sunan-ja - 212]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) elmagyarázta a fohász kiválóságát az adhan (az imaidő kezdetének jelzése) és az iqáma (az ima kezdetét jelző felszólítás) közötti időszakban; nem részesül visszautasításban, méltó a válaszra; buzgón fohászkodjatok Allahhoz ebben az időszakban (is)!

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Ezen időszak kiemelkedő fontossága a fohász számára.
2. Ha a fohászkodó felruházza magát a fohász illemeivel, megcélozza annak kiemelkedő helyeit és idejeit, és tartózkodik az Allahhal szembeni engedetlenségtől, és megvédelmezi magát a gyanús és kétséges dolgok elkövetésétől, és csak jót gondol Allahról, hogy megadja kérését - úgy érdemes arra, hogy válaszban részesüljön - Allah engedelmével.
3. Al-Munáwi azt mondta a fohászra adott válaszról: ha minden egyben van a fohász előfeltételei, pillérei és etikettje közül (akkor remélhető a válasz); ha valami is hiányzik közülük, akkor az ember csak saját magát hibáztathatja.
4. A fohászra adott válasznak három formája van: vagy sietve megkapja a fohásza tárgyát, vagy egy rossz elfordíttatik róla amiről fogalma sem volt, vagy a jó dolgok felhalmoztatnak a számára a Túlvilágon; mindez Allah Bölcsességének és Könyörületének mértéke alapján.