Hagyomány: Ó, Allah! Jobbítsd meg nekem a Vallásomat, ami az összes ügyem védelmezője!

عَنْ أَبِي هُرَيْرَةَ رضي الله عنه قَالَ: كَانَ رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ يَقُولُ:
«اللهُمَّ أَصْلِحْ لِي دِينِي الَّذِي هُوَ عِصْمَةُ أَمْرِي، وَأَصْلِحْ لِي دُنْيَايَ الَّتِي فِيهَا مَعَاشِي، وَأَصْلِحْ لِي آخِرَتِي الَّتِي فِيهَا مَعَادِي، وَاجْعَلِ الْحَيَاةَ زِيَادَةً لِي فِي كُلِّ خَيْرٍ، وَاجْعَلِ الْمَوْتَ رَاحَةً لِي مِنْ كُلِّ شَرٍّ».
[صحيح] - [رواه مسلم] - [صحيح مسلم: 2720]

Abu Hurayra-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) azt szokta mondani:
"Ó, Allah! Jobbítsd meg nekem a Vallásomat, ami az összes ügyem védelmezője! Jobbítsd meg nekem a földi létemet, ami az én megélhetésem helye! Jobbítsd meg nekem a Túlvilágomat, amelyben a visszatérésem helye! Tedd az életet a jókban való növekedésem eszközévé, és tedd a halált a minden rossztól való pihenésem eszközévé"
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muslim jegyezte le] - [Muslim Ṣaḥīḥ-ja - 2720]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) egy olyan fohásszal fohászkodott, amelyben összegyűjtötte azon morális értékek alapelveit, amelyek megvalósítása érdekében elküldetett; a Vallás, a földi lét, a Túlvilág jobbítása; és ebben a rövid összefoglalóban megfogalmazta e három alapvető fontosságú tétel lényegét; a Vallás jobbításával és megtisztításával kezdte, hiszen ezen múlik a két Lakhely tisztasága, és mondta:
(Ó, Allah! Jobbítsd meg nekem a Vallásomat) azaz: adj nekem erőt és sikert, hogy sikeresen teljesíthessem annak szabályait a legteljesebb és legjobb módon.
(Ami az összes ügyem védelmezője) - aki megőrzi minden ügyemet. Hiszen ha romlik a Vallásom, úgy minden dolgom is romlik; csalódás és elveszettség van jelen. És mivel a kívánt vallásos helyes állapot csak a világ rendjének helyes állapotával érhető el, ezért ő azt mondta:
(Jobbítsd meg nekem a földi létemet) azáltal, hogy megadod a test egészségét és biztonságát, a gondoskodást és a tiszta és erényes feleséget, a jó utódokat és mindazt, amire szükségem van - legyenek ezek vallásjogilag megengedettek, amelyek segítenek engem az Irántad való engedelmességben. Majd megemlítette a mentséget a jobbítással kapcsolatos kérdésében és mondta:
(Ami az én megélhetésem helye) azaz: az életem helyszíne és az életem időtartama.
(Jobbítsd meg nekem Túlvilágomat): a visszatérésemet a Veled való találkozásra - ez a tettek jobbításával és kegyes volta révén mehet végbe, amelyhez Allah ad erőt és lehetőséget a szolgának az imádat teljesítésére, az őszinte és teljes odaadásra, és a szép befejezésre.
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a Túlvilágot a földi lét után sorolta fel; hiszen az előbbi a második helyrehozatalának eszköze. Aki az egyenes úton jár a földi létben, Allah akarata szerint, annak egyenes és tiszta lesz Túlvilága és boldogulni fog abban.
(Tedd az életet) és a hosszú földi létezést, (a jókban való növekedésem eszközévé), ahol bővelkedhetem a kegyes, istenfélő cselekedetekben (És Tedd a halált) ha sietve jön (a minden rossztól való pihenésem eszközévé) megpróbáltatástól, próbatételtől, csapástól, hanyagságtól mentessé; megszabadulva a világ gondjaitól, szorongásaitól és így elnyerve a kényelmet és a megnyugvást.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. A Vallás a legfontosabb dolog; a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) ezért ezzel kezdte a fohászát.
2. A Vallás az ember védelmezője és megőrzője, amely meggátolja őt minden rossz elkövetésétől.
3. A világi dolgokért történő fohászkodás a Vallás és a Túlvilág jobbításának érdekét szolgálja.
4. Nem kifogásolt a halál utáni vágyakozás, félve a Vallást érintő próbatételektől, vagy Allahtól kérni a halált a mártíromság útján.