عَنْ أَنَسِ بْنِ مَالِكٍ رَضيَ اللهُ عنه قَالَ:
كَانَ رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ يَدْخُلُ الْخَلَاءَ، فَأَحْمِلُ أَنَا وَغُلَامٌ نَحْوِي إِدَاوَةً مِنْ مَاءٍ وَعَنَزَةً فَيَسْتَنْجِي بِالْمَاءِ.
[صحيح] - [متفق عليه] - [صحيح مسلم: 271]
المزيــد ...
Anasz bin Málik (Allah legyen elégedett vele) mondta:
Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) amikor az illemhelyre ment, én és egy velemegykoru fiu egy edénybe vizet és egy botot vittünk neki, és ő a vízzel tisztálkodott (isztandzsá).
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muttafaqun ᶜalayhi (közmegegyezés van vele kapcsolatban, mindkét sejk, al-Bukhārī és Muslim is lejegyezték)] - [Muslim Ṣaḥīḥ-ja - 271]
Anasz bin Málik (Allah legyen elégedett vele) elmondta, hogy ő és egy, hozzá hasonló korú, szolgáló, követték a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) ha kiment elvégezni a dolgát; ők ketten vittek magukkal egy botot, amelynek fogai, kampói voltak, hogy arra valamit felakasztva eltakarhassa magát; vagy az ima szutrá-jaként (valami, ami elválasztja és eltakarja az imádkozót az előtte elhaladóktól) szolgálhasson. Szintén vittek magukkal egy kisebb, bőrből készült, vizes edényt, amelyet vízzel töltöttek meg. Miután a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) elvégezte a dolgát. Egyikük átadta neki az edényt, majd ő vízzel megtisztította magát.