Hagyomány: Ne tartsátok igaznak (ne higgyetek) a Könyv Népét, ám ne is tartsátok hazugnak őket! Ellenben mondjátok: [Hiszünk Allah-ban és abban, ami leküldetett hozzánk}

عَنْ ‌أَبِي هُرَيْرَةَ رَضِيَ اللهُ عَنْهُ قَالَ:
كَانَ أَهْلُ الْكِتَابِ يَقْرَؤُونَ التَّوْرَاةَ بِالْعِبْرَانِيَّةِ، وَيُفَسِّرُونَهَا بِالْعَرَبِيَّةِ لِأَهْلِ الْإِسْلَامِ، فَقَالَ رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ: «لَا تُصَدِّقُوا أَهْلَ الْكِتَابِ وَلَا تُكَذِّبُوهُمْ، وَقُولُوا: {آمَنَّا بِاللهِ وَمَا أُنْزِلَ إِلَيْنَا} [البقرة: 136] الْآيَةَ».
[صحيح] - [رواه البخاري] - [صحيح البخاري: 4485]

Abū Hurayra-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta:
A Könyv Népe héberül olvasták a Tórát és az Evangéliumot és arabul magyaráztak azokat az Iszlám népének. Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: "Ne tartsátok igaznak (ne higgyetek) a Könyv Népét, ám ne is tartsátok hazugnak őket! Ellenben mondjátok: [Hiszünk Allah-ban és abban, ami leküldetett hozzánk} [al-Baqara:136] [Q 2:136]".
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Al-Bukhārī jegyezte le] - [Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-ja (Hiteles) - 4485]

A magyarázat

Itt a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) óva inti a népét attól, hogy elcsábuljanak azon dolgok által, amiket a Könyv népe ad tovább az ő Könyveikből. Hiszen a zsidók, a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) korában, héberül olvasták a Tórát, ami a zsidók nyelve, ám arabul magyarázták azt. Erre (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: Ne tartsátok igaznak a Könyv népét de ne is hazudtoljátok meg őket; mivel nem lehet megbizonyosodni annak igaz vagy hamis voltáról. Hiszen a Magasztos Allah megparancsolta nekünk, hogy higgyünk abban, ami leküldetett hozzánk a Koránból, és abban, ami leküldetett hozzájuk a Könyvből; de nem áll módunkban tudni vajon valós és hiteles vagy hamis az, amit azok elmondanak a Könyvekből, ha Vallásunkban nincs semmi, ami annak igaz vagy hamis voltát igazolná. Így nem foglalunk állást; nem tartjuk igaznak, nehogy társaik legyünk abban, amit elferdítettek és amit kiforgattak valós tartalmából; de nem is hazudtoljuk meg őket - hiszen elképzelhető, hogy igaz, így tagadói lennénk valami olyannak, amiben hinnünk kellene, ahogyan arra parancsot kaptunk. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megparancsolja, hogy mondjuk: {Hiszünk Allah-ban és abban, ami leküldetett hozzánk, és abban ami leküldetett Ábrahámnak Ismāʿīl-nak (Izmael), Izsáknak és Yaʿqūb-nak (Jákob) és a törzseknek, és abban, amit Mózes és Jézus kaptak, és abban, amit a próféták kaptak az Uruktól. Mi nem teszünk különbséget közöttük. És mi Neki (Allah-nak) vetjük alá magunkat} [Al-Baqara: 136; Q 2:136]