عَنْ عَبْدِ اللهِ بْنِ عُمَرَ رَضيَ اللهُ عنهُما قَالَ: مَرَرْنَا مَعَ رَسُولِ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ عَلَى الْحِجْرِ، فَقَالَ لَنَا رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ:
«لَا تَدْخُلُوا مَسَاكِنَ الَّذِينَ ظَلَمُوا أَنْفُسَهُمْ، إِلَّا أَنْ تَكُونُوا بَاكِينَ؛ حَذَرًا أَنْ يُصِيبَكُمْ مِثْلُ مَا أَصَابَهُمْ» ثُمَّ زَجَرَ فَأَسْرَعَ حَتَّى خَلَّفَهَا.
[صحيح] - [متفق عليه] - [صحيح مسلم: 2980]
المزيــد ...
Abdullah bin Umar (Allah legyen elégedett kettejükkel) azt mondta: Allah Küldöttével (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) áthaladtunk al-Hidzsr mellett. Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) akkor azt mondta nekünk:
"Ne lépjetek be azok lakóhelyeire, akik önmaguk ellen vétkeztek, csak úgy, ha sírva teszitek! Óvakodva attól, hogy ugyanaz sújtson benneteket, ami őket sújtotta." Ezután a hátasállatát siettette, mígnem maga mögött hagyta a területet.
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muttafaqun ᶜalayhi (közmegegyezés van vele kapcsolatban, mindkét sejk, al-Bukhārī és Muslim is lejegyezték)] - [Muslim Ṣaḥīḥ-ja - 2980]
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megtiltotta: midőn a Thamúd törzs területén ment, a belépést azok otthonaiba, akik büntetésben részesültek, ők voltak azok, akik önmaguk ellen követtek el bűnt; ám ha valaki még is belépne, akkor az sajnálkozva sírjon, emlékezve és okulva a történetükön; és félve attól, hogy őt ugyanaz fogja sújtani, mint ami őket sújtotta a büntetésből. Majd szólította a hátasállatát és sietve elhagyta a területet.