Hagyomány: Allah azt a sugallatot adta nekem (azt nyilatkoztatta ki), hogy legyetek alázatosak, hogy ne büszkélkedjen senki a másikkal szemben, és senki ne kövessen el bűnös erőszakot a másikkal szemben

عَنْ عِيَاضِ بْنِ حِمَارٍ أَخِي بَنِي مُجَاشِعٍ رَضيَ اللهُ عنه قَالَ: قَامَ فِينَا رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ ذَاتَ يَوْمٍ خَطِيبًا، فَقَالَ: وَسَاقَ الْحَدِيثَ وَفِيهِ:
«وَإِنَّ اللهَ أَوْحَى إِلَيَّ أَنْ تَوَاضَعُوا حَتَّى لَا يَفْخَرَ أَحَدٌ عَلَى أَحَدٍ، وَلَا يَبْغِي أَحَدٌ عَلَى أَحَدٍ».
[صحيح] - [رواه مسلم] - [صحيح مسلم: 2865]

'Iyád bin Himár, aki a Banú Mudzsási'-hoz tartozott (Allah legyen elégedett vele) mondta: egy napon, Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) felállt közöttünk és beszédet mondott, és elmondta az egész hagyományt, amelyben ez is elhangzott:
"Allah azt a sugallatot adta nekem (azt nyilatkoztatta ki), hogy legyetek alázatosak, hogy ne büszkélkedjen senki a másikkal szemben, és senki ne kövessen el bűnös erőszakot a másikkal szemben."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muslim jegyezte le] - [Muslim Ṣaḥīḥ-ja - 2865]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) felállt Társai között és khutba-t (vallási, oktató jellegű beszéd) mondott; ezek közül való: Bizony, Allah azt a sugallatot bocsátotta le rám, hogy Ő szereti ha az emberek egymás között a megkívánt alázattal és tisztelettel vannak; védőszárnyat biztosítva a teremtményeknek és kedvesen viselkedni egymással; illetve senki sem büszkélkedhet nagyságával, előkelő helyzetével, nemességével senkivel szemben - származása, vagyona vagy bármi más terén. Nem lehet zsarnoki bűnt elkövetni a másikkal szemben, és nem szabad jogtalan módon megtámadni a másikat.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Ebben a hagyományban buzdítást olvashatunk az egymás közötti alázatra, tiszteletre, és az emberekkel szembeni gőg és arrogáns viselkedés elutasítására.
2. A rosszindulatú támadó viselkedés és a gőgös büszkélkedés megtiltása.
3. Az Allahért történő alázat és szerénység két jelentéssel bír: Az első: a teljes alázat Allah Vallásával szemben; nem szabad gőgös büszkeséggel elfordulni a Vallástól, nem szabad arrogáns elutasítással viselkedni a Vallással szemben, sem előírásainak és szabályozásainak betartásával szemben. A második: alázatos szerénységgel kell viselkedni Allah hívő szolgáival szemben - Allah miatt; nem a tőlük való félelem okán, sem a tőlük remélt haszon miatt; ám kizárólag a Magasztos és Fenséges Allah szolgálata okán.