Hagyomány: A szuhúrt a Prófétával (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) ettük meg, majd ő felállt az imához. Mondtam: Mennyi (idő) volt az imára hívás és a szuhúr között? Mondta: Ötven áya (elrecitálására elegendő idő)

عَنْ زَيْدِ بْنِ ثَابِتٍ رَضِيَ اللَّهُ عَنْهُ قَالَ:
تَسَحَّرْنَا مَعَ النَّبِيِّ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ، ثُمَّ قَامَ إِلَى الصَّلاةِ، قُلْتُ: كَمْ كَانَ بَيْنَ الأَذَانِ وَالسَّحُورِ؟ قَالَ: قَدْرُ خَمْسِينَ آيَةً.
[صحيح] - [متفق عليه] - [صحيح البخاري: 1921]

Zayd bin Thábit (Allah legyen elégedett vele), azt mondta:
A szuhúrt a Prófétával (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) ettük meg, majd ő felállt az imához. Mondtam: Mennyi (idő) volt az imára hívás és a szuhúr között? Mondta: Ötven áya (elrecitálására elegendő idő).
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muttafaqun ᶜalayhi (közmegegyezés van vele kapcsolatban, mindkét sejk, al-Bukhārī és Muslim is lejegyezték)] - [Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-ja (Hiteles) - 1921]

A magyarázat

Néhány Társ (Allah legyen elégedett velük) a böjtöt megelőző étkezést a Prófétával (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) fogyasztották el; majd ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) felállt a hajnali imához (fadzsr). Anasz mondta Zayd bin Thábit-nak (Allah legyen elégedett vele): Mennyi idő volt az adhan (az imára hívás) és a szuhúr (a böjtöt megelőző étkezés) befejezése között? Zayd (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: Ötven átlagos hosszúságú áya (Korán Vers) elrecitálására elegendő idő, amelyek se nem hosszúak, se nem rövidek, nem gyors recitálással és nem lassú recitálással (mondva el azokat).

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Nagyban ajánlott a szuhúr elhalasztása a hajnali imát közvetlenül megelőző időszakra; hiszen ha későbbre halasztja, a test nagyobb haszonban részesül és a nap folyamán sokkal nagyobb előnyökkel fog járni.
2. A Társak buzgalma és igyekezete, hogy a Prófétával (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) együtt lehessenek és tanulhassanak tőle.
3. A Prófétának (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a Társakkal való kiváló együttélési módszere; hiszen ő együtt evett velük.
4. Az al-imszák (az ételtől és ivástól való tartózkodás) idejének kezdete a hajnalhasadás ideje.
5. Az ő szavai: (Mennyi idő volt az imára hívás és a szuhúr között?); a tartalmi lényeg ebben a részben: a szuhúr és az iqáma (az ima kezdetét jelző hívás) között! Ennek magyarázata egy másik hagyományban olvasható szavai: "mennyi idő volt a szuhúr-juk befejezése és az imába történő belépésük (elkezdése) között?" Egyik hagyomány magyarázza a másikat.
6. Al-Muhallab azt mondta: ebben olvasható: az időszakok felmérése, megbecslése a test cselekedetei alapján. Az arabok az időt a cselekedetek elvégzéséhez szükséges idő alapján határozták meg, mint például: egy juh megfejéséhez szükséges idő; egy nőstényteve levágásához szükséges idő mennyiség. Zayd bin Thábit (Allah legyen elégedett vele) eltért ettől a módszertől, és az időmennyiséget a recitáláshoz szükséges idővel határozta meg; arra mutatva rá, hogy az az idő a Korán recitálással ajánlott tölteni. Ha nem a cselekedet által határozták volna meg, azt mondták volna például: egy meghatározott rövid ideig; az óra ötödének harmada időig.
7. Ibn Abí Dzsamra mondta: a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mindig azt figyelte mi a legkedvezőbb és a legelőnyösebb a Közössége számára, és azt cselekedte; ha nem ette volna meg a szuhúr-t, a többiek is követték volna ebben és ez némelyek számára nehézséget okozhatott volna. Ha pedig az éjszaka közepén ette volna meg a szuhúr-t, az is nehézséget okozhatott volna egyesek számára, akiket legyőz az álom és így elmulaszthatják a hajnali imát, vagy azzal kellene szenvedniük, hogy hosszan ébren maradjanak.