Hagyomány: Bizony Allah megírta és meghatározta a jó cselekedeteket és a rossz tetteket, majd nyilvánvalóvá tette azokat

عَنْ ابْنِ عَبَّاسٍ رَضِيَ اللَّهُ عَنْهُمَا عَنْ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فِيمَا يَرْوِي عَنْ رَبِّهِ تَبَارَكَ وَتَعَالَى، قَالَ:
«إنَّ اللهَ كَتَبَ الحَسَنَاتِ وَالسَّيِّئَاتِ، ثُمَّ بَيَّنَ ذَلِكَ، فَمَنْ هَمَّ بِحَسَنَةٍ فَلَمْ يَعْمَلْهَا؛ كَتَبَهَا اللهُ عِنْدَهُ حَسَنَةً كَامِلَةً، وَإِنْ هَمَّ بِهَا فَعَمِلَهَا؛ كَتَبَهَا اللهُ عِنْدَهُ عَشْرَ حَسَنَاتٍ إلَى سَبْعِمِائَةِ ضِعْفٍ إلَى أَضْعَافٍ كَثِيرَةٍ، وَإِنْ هَمَّ بِسَيِّئَةٍ فَلَمْ يَعْمَلْهَا؛ كَتَبَهَا اللهُ عِنْدَهُ حَسَنَةً كَامِلَةً، وَإِنْ هَمَّ بِهَا فَعَمِلَهَا؛ كَتَبَهَا اللهُ سَيِّئَةً وَاحِدَةً».
[صحيح] - [رواه البخاري ومسلم في صحيحيهما بهذه الحروف] - [الأربعون النووية: 37]

Ibn Abbász (Allah legyen elégedett kettejükkel) a következőt mondta Allah Küldöttéről (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), aki az Urától, a Magasztostól és Áldott-tól közvetített, mondván:
"Bizony Allah megírta és meghatározta a jó cselekedeteket és a rossz tetteket, majd nyilvánvalóvá tette azokat. Aki egy jótett elvégzésére készül, ám végül nem hajtja azt végre, Allah azt Magánál egy teljes jó cselekedetként jegyzi fel. És ha egy jó cselekedetre készül és végre is hajtja azt, Allah azt tíztől egészen hétszázszoros jóként jegyzi fel, vagy még sokkal többszörösként. Ám ha egy rossz tettre készül, ám nem hajtja azt végre, Allah azt Magánál egy jó cselekedetként jegyzi fel. És ha egy rosszra készül és végre is hajtja azt, Allah azt csupán egyetlen rossz cselekedetként jegyzi fel Magánál."
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [رواه البخاري ومسلم في صحيحيهما بهذه الحروف] - [الأربعون النووية - 37]

A magyarázat

A Küldött (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megmagyarázza, hogy Allah meghatározta és megszabta a jótetteket és a rossz cselekedeteket, ezt követően megvilágosította a két angyal számára hogyan is kell azokat feljegyezniük.
Akinek szándékában áll és elhatározza magát egy jótett végrehajtására, annak egy jó cselekedet a jutalma - még abban az esetben is ha azt nem vitte véghez. Ha viszont megcselekedte, akkor tízszeres hasonló jó a jutalma; egészen hétszázszoros jutalomig is eljuthat, vagy esetlegesen még több is járhat neki. A jutalom növekedése függ a szívben lévő őszinte odaadástól és a belőle származó hasznos dolgoktól is.
Akinek pedig szándékában áll és elhatározza magát egy rossz cselekedet végrehajtására, majd nem teszi azt meg, annak Allah egy jót jegyez fel. Ha feledékenységből nem teszi azt meg és nem teszi meg a kiváltó okokat - semmit sem írnak fel neki. Ha azért nem teszi meg, mert nem képes rá (valamilyen okból), akkor a szándéka szerinti dolgot jegyzik fel számára. Ha végül meg is teszi, abban az esetben egy rossz cselekedetet jegyeznek fel (cselekedetei Könyvében).

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Ez Allah végtelen jóságának és irgalmának a magyarázata ezen Umma-val (az Iszlám Vallás Közössége) szemben, miszerint sokszorosan számítanak a jótettek Nála, ám a rossz cselekedetek nem számítanak sokszorosan.
2. A szándék (an-nijjah) fontossága és kiemelkedő szerepe a cselekedetekben és azok hatásaiban.
3. Allah könyörületének, irgalmának és jóságának a jele az, hogy ha valakinek szándékában áll egy jótett végrehajtása, ám végül nem cselekszi azt meg - még így is - a Magasztos Allah egy jótettet ír fel neki jutalmul.
4. ____
5. ____
6. ____
7. ____