عَنْ أَبِي هُرَيْرَةَ رَضِيَ اللَّهُ عَنْهُ أَنَّ النَّبِيَّ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ قَالَ لِبِلاَلٍ عِنْدَ صَلاَةِ الفَجْرِ:
«يَا بِلاَلُ، حَدِّثْنِي بِأَرْجَى عَمَلٍ عَمِلْتَهُ فِي الإِسْلاَمِ، فَإِنِّي سَمِعْتُ دَفَّ نَعْلَيْكَ بَيْنَ يَدَيَّ فِي الجَنَّةِ» قَالَ: مَا عَمِلْتُ عَمَلًا أَرْجَى عِنْدِي أَنِّي لَمْ أَتَطَهَّرْ طَهُورًا، فِي سَاعَةِ لَيْلٍ أَوْ نَهَارٍ، إِلَّا صَلَّيْتُ بِذَلِكَ الطُّهُورِ مَا كُتِبَ لِي أَنْ أُصَلِّيَ.
[صحيح] - [متفق عليه] - [صحيح البخاري: 1149]
المزيــد ...
Abu Hurayra-tól (Allah legyen elégedett vele), miszerint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta Bilál-nak a fadzsr ima idején:
"Ó Bilál, mesélj nekem a leginkább Isten jutalmára számító cselekedetedről, amit az iszlámban tettél Hiszen én hallottam a lábbelid surranásának a hangját magam előtt, a Paradicsomban." Bilál így válaszolt: Nem tettem semmilyen olyan cselekedetet, amiben jobban reménykednék, mint azt, hogy valahányszor megtisztálkodtam – akár nappal, akár éjjel –, mindig imádkoztam azzal a tisztasággal annyit, amennyit számomra elő volt írva.
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muttafaqun ᶜalayhi (közmegegyezés van vele kapcsolatban, mindkét sejk, al-Bukhārī és Muslim is lejegyezték)] - [Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-ja (Hiteles) - 1149]
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) álmában látta, hogy a Paradicsomban van; és mondta Bilál bin Rabáh-nak: Mondd el nekem, melyik az az önkéntes cselekedet, amelyet az Iszlámban cselekedtél és amely a legnagyobb reménységgel tölt el? Mivel én hallottam a saruid hangját ahogyan mentél előttem a Paradicsomban. Bilál azt mondta: Nagyobb reménnyel eltöltő cselekedetet, szerintem, nem cselekedtem, mint az, hogy: ha az éjszaka vagy a nappal valamelyik órájában tisztátalan lettem, rögtön wudú'-t végeztem, majd azután az Uramnak ajánlva, azzal a tisztálkodással önkéntes imákat végeztem - ami a számomra előíratott.