عَنْ مُعَاذِ بْنِ جَبَلٍ رضي الله عنه قَالَ:
كُنْتُ مَعَ النَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فِي سَفَرٍ، فَأَصْبَحْتُ يَوْمًا قَرِيبًا مِنْهُ وَنَحْنُ نَسِيرُ، فَقُلْتُ: يَا رَسُولَ اللهِ أَخْبِرْنِي بِعَمَلٍ يُدْخِلُنِي الجَنَّةَ وَيُبَاعِدُنِي عَنِ النَّارِ، قَالَ: «لَقَدْ سَأَلْتَنِي عَنْ عَظِيمٍ، وَإِنَّهُ لَيَسِيرٌ عَلَى مَنْ يَسَّرَهُ اللَّهُ عَلَيْهِ، تَعْبُدُ اللَّهَ وَلاَ تُشْرِكْ بِهِ شَيْئًا، وَتُقِيمُ الصَّلاَةَ، وَتُؤْتِي الزَّكَاةَ، وَتَصُومُ رَمَضَانَ، وَتَحُجُّ البَيْتَ» ثُمَّ قَالَ: «أَلاَ أَدُلُّكَ عَلَى أَبْوَابِ الخَيْرِ: الصَّوْمُ جُنَّةٌ، وَالصَّدَقَةُ تُطْفِئُ الخَطِيئَةَ كَمَا يُطْفِئُ الْمَاءُ النَّارَ، وَصَلاَةُ الرَّجُلِ مِنْ جَوْفِ اللَّيْلِ» قَالَ: ثُمَّ تَلاَ: «{تَتَجَافَى جُنُوبُهُمْ عَنِ الْمَضَاجِعِ}، حَتَّى بَلَغَ {يَعْمَلُونَ}» ثُمَّ قَالَ: «أَلاَ أُخْبِرُكَ بِرَأْسِ الأَمْرِ كُلِّهِ وَعَمُودِهِ، وَذِرْوَةِ سَنَامِهِ؟» قُلْتُ: بَلَى يَا رَسُولَ اللهِ، قَالَ: «رَأْسُ الأَمْرِ الإِسْلاَمُ، وَعَمُودُهُ الصَّلاَةُ، وَذِرْوَةُ سَنَامِهِ الجِهَادُ» ثُمَّ قَالَ: «أَلاَ أُخْبِرُكَ بِمَلاَكِ ذَلِكَ كُلِّهِ؟» قُلْتُ: بَلَى يَا نَبِيَّ اللهِ، فَأَخَذَ بِلِسَانِهِ قَالَ: «كُفَّ عَلَيْكَ هَذَا» فَقُلْتُ: يَا نَبِيَّ اللهِ، وَإِنَّا لَمُؤَاخَذُونَ بِمَا نَتَكَلَّمُ بِهِ؟ فَقَالَ: «ثَكِلَتْكَ أُمُّكَ يَا مُعَاذُ، وَهَلْ يَكُبُّ النَّاسَ فِي النَّارِ عَلَى وُجُوهِهِمْ أَوْ عَلَى مَنَاخِرِهِمْ إِلاَّ حَصَائِدُ أَلْسِنَتِهِمْ».
[صحيح بمجموع طرقه] - [رواه الترمذي وابن ماجه وأحمد] - [سنن الترمذي: 2616]
المزيــد ...
Mu'ád bin Dzsabal (Allah legyen elégedett vele), azt mondta:
A Prófétával (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) voltam egy utazáson, egy nap a közelébe kerültem miközben mentünk. És mondtam: Ó, Allah Küldötte! Tudass velem egy olyan cselekedetet, amely beléptet engem a Paradicsomba és eltávolít engem a Tűztől. Ő mondta: "Hatalmas dologról kérdezel engem. Jóllehet az könnyű annak, akinek Allah megkönnyítette azt. Szolgáld Allah-ot és ne társíts Mellé semmit és senkit! Pontosan végezd el az Imát! Add meg a zakát-ot! Böjtöld végig Ramadan-t! És végezd el a Zarándoklatot a Házhoz!" Majd mondta: "Megmutassam-e neked a jó dolgok kapuit? A böjt védelmező pajzs; a jótékony adakozás kioltja a bűnös dolgokat, ahogyan a víz eloltja a tüzet. És az ember imája az éjszaka kései óráiban." Mondta: majd ezt recitálta: "Ők elkerülik az ágyakat) míg el nem érte (cselekedtek) [Q 32:16-17]. Majd mondta: "Elmondjam-e neked a legfontosabb dolgot és mindennek oszlopát és a púpjának a csúcsát?" Mondtam: Ó, igen! Ó, Allah Küldötte! Azt mondta: A dolog feje az Iszlám; annak oszlopa az ima, és púpjának a csúcsa a dzsihád." Majd mondta: "Elmondjam-e neked az egésznek az összefoglalója?" Mondtam: Ó, igen! Ó, Allah Prófétája! Ő megfogta nyelvét és mondta: Ezt tartsd kordában és felügyelet alatt! Mondtam: Ó, Allah Prófétája! Számonkérésben részesülünk-e amiatt, amit ezzel beszélünk? Mondta: "Az édesanyád veszítsen el téged, ó, Mu'ád! Van-e valami más is, ami miatt inkább buknak az emberek az arcaikon és az orraikon a Tűzbe, mint a nyelveik aratásai (a kimondott szavaik miatt)?"
[Minden továbbítói láncolatában hiteles] - [At-Tirmidhī, Ibn Māǧa és Aḥmad jegyezték le] - [At-Tirmidhī Sunan-ja - 2616]
Mu'ád (Allah legyen elégedett vele) mondta: A Prófétával (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) voltam egy utazás során, és egy nap a közelébe kerültem, miközben haladtunk előre. Mondtam: Ó, Allah Küldötte! Ismertess meg engem egy olyan cselekedettel, amely beléptet engem a Paradicsomba és ugyanakkor távol tart engem a Tűztől, mondta: Bizony hatalmas cselekedetről kérdezel te engem, ami roppant nehéz a lelkek számára; ám könnyű és egyszerű annak, akinek Allah megkönnyíti azt. Végezd el az Iszlám kötelezően előírt szabályozásait:
Az első (Pillér): Imád és szolgáld Allah-ot, egyedül Őt és ne társíts Mellé senkit és semmit.
A második: Teljesísd meg az öt kötelező imát a nap és éjszaka folyamán: a fajr, a zuhr, az aszr, a maghrib és az isha, azok feltételeivel, pilléreivel és kötelezettségeivel.
A harmadik (Pillér): az előírt zakát megfizeted; ez egy anyagiakban kifejezett imádat, amely kötelező minden olyan vagyon után, amelynek mértéke elér egy, a Törvény által, megszabott mennyiséget és azoknak adandó oda, akik jogosultak rá.
A negyedik (Pillér): Böjtöld végig Ramadant, ami tartózkodás az evéstől és az ivástól és minden olyanoktól, amik megtörnék a böjtöt és tedd ezt az imádat szándékával; elkezdve pirkadatól egészen napnyugtáig.
Az ötödik (Pillér): Végezd el a Zarándoklatot a Házhoz, Mekkában, végrehajtva a zarándoklat kötelezően előírt szertartásait - a Magasztos és Fenséges Allah imádatát vágyakozva!
Majd ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: Ne tudassam-e veled azt az utat, amely elvezet a jó dolgok kapuihoz? Ez pedig nem más mint a kötelezően előírtak pontos követése és betartása, kiegészítve önkéntesen végzett cselekedetekkel.
Az első: az önkéntesen végzett böjt. Ez megakadályozza az engedetlenségi bűnökbe esést; a vágy letörésével és az erő gyengítésével.
A második: az önkéntes adakozás, ami eltörli a bűnöket azok elkövetése után és eltünteti és megszünteti azok nyomait és (káros) hatásait.
A harmadik: szalat at-tahaddzsud - az éjszaka utolsó harmadában imádkozni; majd a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) recitálta a Magasztos Szavait: (Ők (az oldalaik elkerülik) azaz távol maradnak (az ágyaktól) az alvó helyeiktől; {hogy az Urukhoz fohászkodhassanak} az ima, az Allah-ról történő megemlékezés, a recitálás és a fohász által; {félve és reménykedve. És abból, amivel gondoskodtunk róluk adakoznak. Egyetlen lélek sem tudhatja milyen szemet gyönyörködtető öröm rejtetett el a számukra} azaz a válogatott gyönyörök, amiknek a szemeik (a lelkeik) majd örvendezni fognak a Feltámadás Napján és a Paradicsomban {annak jutalmaként, amit cselekedtek}.
Majd a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: Ne mondjam-e el neked a Vallás alapelvét? Annak oszlopát, amelyre az épül? És annak púpjának csúcsát?
Mu'ád (Allah legyen elégedett vele) mondta: De, igen! Ó, Allah Küldötte.
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: a dolog feje (alapvető fontosságú része): az Iszlám, ami a Két Tanúságtételben valósul meg. És ezzel a kettővel az ember megszerzi a vallás alapját. Annak Oszlopa: az ima. Nincs Iszlám ima nélkül! Ahogyan egy ház sem létezhet tartó oszlopok nélkül. Aki rendszeresen elvégzi az imát annak erősödik a vallása és magasabb fokozatot ér el. És annak púpjának a csúcsa és kicsúcsosodása az Allah Útján történő dzsihádban teljesedik ki - harcolva a Vallás ellenségeivel annak érdekében, hogy Allah Szava legyen a legmagasztosabb és a legmagasabb.
Majd a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: Ne mondjam-e el neked hogyan tudnád ezt az egészet helyén tartani és tökéletesíteni? Ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megfogta a nyelvét és mondta: Akadályozd meg ezt (hogy rosszat mondjon) és ne beszelj olyan dolgokról, amik téged nem érintenek. Mu'ád mondta: Számonkérésben részesülünk-e az Urunk részéről, illetve büntetésben részesülünk-e, amiatt, amit ezzel mondunk?
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt válaszolta: Az édesanyád hiányoljon téged! Ennek tartalmi lényege nem fohász mondása ellene; ez az arab nyelv sajátossága, hogy egy olyan dologra figyelmeztessen és hívja fel a figyelmet, amire figyelni kell és pontosan kell ismerni. Majd mondta: Vajon van-e valami más is, ami az embereket az arcukon vonszolva buktatja be a Tűzbe, mint a nyelveik aratásai, termései (szavaik); mint például a hitetlenség, az alaptalan megvádolás, szitkozódás, rágalmazás, a pletyka, a gyanúsítgatás és ezekhez hasonlók.