Hagyomány: Van egy ája a ti Könyvetekben, amit olvastok. Ha az, miránk a zsidók csoportjára nyilatkoztatott volna ki, mi azt a napot ünnepnek vennénk

عَنْ عُمَرَ بْنِ الخَطَّابِ رَضِيَ اللَّهُ عَنْهُ:
أَنَّ رَجُلًا مِنَ اليَهُودِ قَالَ لَهُ: يَا أَمِيرَ المُؤْمِنِينَ، آيَةٌ فِي كِتَابِكُمْ تَقْرَؤُونَهَا، لَوْ عَلَيْنَا مَعْشَرَ اليَهُودِ نَزَلَتْ لاَتَّخَذْنَا ذَلِكَ اليَوْمَ عِيدًا، قَالَ: أَيُّ آيَةٍ؟ قَالَ: {اليَوْمَ أَكْمَلْتُ لَكُمْ دِينَكُمْ وَأَتْمَمْتُ عَلَيْكُمْ نِعْمَتِي وَرَضِيتُ لَكُمُ الإِسْلاَمَ دِينًا} [المائدة: 3] قَالَ عُمَرُ: قَدْ عَرَفْنَا ذَلِكَ اليَوْمَ، وَالمَكَانَ الَّذِي نَزَلَتْ فِيهِ عَلَى النَّبِيِّ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ، وَهُوَ قَائِمٌ بِعَرَفَةَ يَوْمَ جُمُعَةٍ.
[صحيح] - [متفق عليه] - [صحيح البخاري: 45]

Umar bin al-Khattáb-tól (Allah legyen elégedett vele):
Egy férfi a zsidók közül mondta neki: Ó, Igazhívők vezetője! Van egy ája a ti Könyvetekben, amit olvastok. Ha az, miránk a zsidók csoportjára nyilatkoztatott volna ki, mi azt a napot ünnepnek vennénk.. Azt kérdezte: Melyik az az ája? Azt válaszolta: (A mai napon teljessé tettem a számotokra a vallásotokat és kiteljesítettem rátok az Én kegyelmemet. És Vallásként az Iszlámot fogadtam el számotokra.) [Az Asztal:3; Q 5:3]. Umar azt mondta: Mi ismerjük azt a napot és azt a helyet, amelyen kinyilatkoztatott a Prófétára (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) - ő akkor pénteken, Arafa-n állt.
-

A magyarázat

Egy, a zsidók közül való férfi eljött az Igazhívők vezetőjéhez, Umar-hoz (Allah legyen elégedett vele) és azt mondta neki: Van egy ája a ti Könyvetekben, a Koránban, amelyet olvastok. Ha az - miránk a zsidókra - nyilatkoztatott volna ki, a mi könyvünkben a Tórában, akkor mi azt a napot ünnepnappá tettük volna, amelyet mindig megünnepelnénk; megköszönve ezen hatalmas vers kinyilatkoztatásának kegyelmét. Umar (Allah legyen elégedett vele) pedig így szól: Melyik az az ája? (A mai napon teljessé tettem a számotokra a vallásotokat és kiteljesítettem rátok az Én kegyelmemet. És Vallásként az Iszlámot fogadtam el számotokra.) Umar (Allah legyen elégedett vele) így szólt: mi ismerjük azt a napot és azt a helyet, ahol ez a Kegyes Ája kinyilatkoztatott. Az az Ünnep Napján nyilatkoztatott ki, amely Péntek volt. Ekkor kapta azt kinyilatkoztatásként a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget); amint Arafa síkján állt; az két hatalmas nap a muszlimok számára.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Rámutatás arra, hogy Umar (Allah legyen elégedett vele) milyen nagy figyelmet fordított az ája kinyilatkoztatási helyének és idejének ismeretére.
2. Ebben az Ájában arról a kegyelemről olvashatunk, amelyben a Magasztos Allah ezt a Népet részesítette; hiszen teljessé tette és beteljesítette a kegyelmét vele szemben - így nem kell már semmi több a Vallással kapcsolatban. Minden, ami azután történt, hogy a Magasztos Allah teljessé tette azt; amire nincs Tőle származó bizonyíték - azt újításnak és tévelygésnek kell tekinteni. Ahogyan ez, hiteles formában maradt fenn a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), amint azt mondta: "Aki a Vallásba olyan dolgot vezet be, ami nem tartozik hozzá, az elutasított."
3. Ebből a hagyományból az a következtetés vonható le, hogy az ünnepeket nem a vélekedés és a kitalálás alapján lehet meghatározni, ahogyan azt, mielőttünk, a két Könyv népe tette. Az ünnepeknek a vallási törvényeken és a hagyomány követésén kell alapulniuk. Ezért az a vers, amely a vallás tökéletességét és az áldás beteljesítését tartalmazza, Allah által olyan napon lett kinyilatkoztatva, amelyet ünneppé tett az Umma (az iszlám közösség) számára két szempontból: Az egyik, hogy ez a hét ünnepe, vagyis a péntek, amely a hét legszentebb napja. A másik pedig, hogy ez a haddzs népének ünnepe, az ő legnagyobb összejövetelük és legjelentősebb megállóhelyük napja.
4. Asz-Sza'adi mondta ezen ája magyarázatánál (A mai napon teljessé tettem a számotokra a Vallásotokat.): a teljes támogatással és győzelemmel, a nyilvánvaló és rejtett törvényi szabályozások tökéletesítése révén, az alapelvek és azok részleteinek, alfejezeteinek bemutatásával. Ezért a Korán és a Szunna a legteljesebb mértékben elegendő mindenre - a Vallás törvényi előírásait illetően, alapelveit és azok részleteit tekintve egyaránt. Minden színlelő, aki úgy véli és állítja, hogy az embereknek hitvallásuk és vallási előírásaik megismerése céljából, még más tudományokra és tudásra is szüksége, a Korán és a Szunna ismeretén kívül; mint például az ilmu-l-kalám (filozófiáhz fűződő ág) és más ismeretek - az tudatlan és állítása hamis. Olyan mintha azt állította volna, hogy a Vallás nem lehet teljes, csak azon dolgok által, amit ő mond, vagy amelyekre ő szólít fel. Ez pedig nagy igazságtalanság és tudatlanság Allah és Küldötte felé. (És kiteljesítettem rátok az én kegyelmemet) - a nyilvánvalókat és a rejtetteket. (És Vallásként az Iszlámot fogadtamelszámotokra). Azt emeltem ki és választottam ki a számotokra Vallásként és jóvá is hagytam azt a számotokra. Fogadjátok és gyakoroljátok azt - hálát és köszönetet mondva az Uratoknak; dicsőítsétek és magasztaljátok azt, Aki kegyet bocsátott le rátok a legkiválóbb, a legnemesebb és a legtökéletesebb Vallással!