Hagyomány: Ehelyett inkább mondjátok: Halljuk és engedelmeskedünk! A Te bocsánatodat kérjük, ó, Urunk. Hozzád lesz a visszatérés

عَنْ أَبِي هُرَيْرَةَ رَضِيَ اللَّهُ عَنْهُ قَالَ:
لَمَّا نَزَلَتْ عَلَى رَسُولِ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ {لِلَّهِ مَا فِي السَّمَاوَاتِ وَمَا فِي الْأَرْضِ وَإِنْ تُبْدُوا مَا فِي أَنْفُسِكُمْ أَوْ تُخْفُوهُ يُحَاسِبْكُمْ بِهِ اللهُ فَيَغْفِرُ لِمَنْ يَشَاءُ وَيُعَذِّبُ مَنْ يَشَاءُ وَاللهُ عَلَى كُلِّ شَيْءٍ قَدِيرٌ} [البقرة: 284]، قَالَ: فَاشْتَدَّ ذَلِكَ عَلَى أَصْحَابِ رَسُولِ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ، فَأَتَوْا رَسُولَ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ ثُمَّ بَرَكُوا عَلَى الرُّكَبِ، فَقَالُوا: أَيْ رَسُولَ اللهِ، كُلِّفْنَا مِنَ الأَعْمَالِ مَا نُطِيقُ، الصَّلَاةَ وَالصِّيَامَ وَالجِهَادَ وَالصَّدَقَةَ، وَقَدِ اُنْزِلَتْ عَلَيْكَ هَذِهِ الآيَةُ وَلَا نُطِيقُهَا، قَالَ رَسُولُ اللهِ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ: «أَتُرِيدُونَ أَنْ تَقُولُوا كَمَا قَالَ أَهْلُ الكِتَابَيْنِ مِنْ قَبْلِكُمْ سَمِعْنَا وَعَصَيْنَا؟ بَلْ قُولُوا: سَمِعْنَا وَأَطَعْنَا غُفْرَانَكَ رَبَّنَا وَإِلَيْكَ المَصِيرُ»، قَالُوا: سَمِعْنَا وَأَطَعْنَا غُفْرَانَكَ رَبَّنَا وَإِلَيْكَ المَصِيرُ، فَلَمَّا اقْتَرَأَهَا القَوْمُ، ذَلَّتْ بِهَا أَلْسِنَتُهُمْ، فَأَنْزَلَ اللهُ فِي إِثْرِهَا: {آمَنَ الرَّسُولُ بِمَا أُنْزِلَ إِلَيْهِ مِنْ رَبِّهِ وَالمُؤْمِنُونَ كُلٌّ آمَنَ بِاللهِ وَمَلَائِكَتِهِ وَكُتُبِهِ وَرُسُلِهِ لَا نُفَرِّقُ بَيْنَ أَحَدٍ مِنْ رُسُلِهِ وَقَالُوا سَمِعْنَا وَأَطَعْنَا غُفْرَانَكَ رَبَّنَا وَإِلَيْكَ المَصِيرُ} [البقرة: 285]، فَلَمَّا فَعَلُوا ذَلِكَ نَسَخَهَا اللهُ تَعَالَى، فَأَنْزَلَ اللهُ عَزَّ وَجَلَّ: {لَا يُكَلِّفُ اللهُ نَفْسًا إِلَّا وُسْعَهَا لَهَا مَا كَسَبَتْ وَعَلَيْهَا مَا اكْتَسَبَتْ رَبَّنَا لَا تُؤَاخِذْنَا إِنْ نَسِينَا أَوْ أَخْطَأْنَا} [البقرة: 286] " قَالَ: «نَعَمْ» {رَبَّنَا وَلَا تَحْمِلْ عَلَيْنَا إِصْرًا كَمَا حَمَلْتَهُ عَلَى الَّذِينَ مِنْ قَبْلِنَا} [البقرة: 286] قَالَ: «نَعَمْ» {رَبَّنَا وَلَا تُحَمِّلْنَا مَا لَا طَاقَةَ لَنَا بِهِ} [البقرة: 286] قَالَ: «نَعَمْ» {وَاعْفُ عَنَّا وَاغْفِرْ لَنَا وَارْحَمْنَا أَنْتَ مَوْلَانَا فَانْصُرْنَا عَلَى الْقَوْمِ الكَافِرِينَ} [البقرة: 286] قَالَ: «نَعَمْ».
[صحيح] - [رواه مسلم] - [صحيح مسلم: 125]

Abu Hurayra (Allah legyen elégedett vele) azt mondta:
Miután kinyilatkoztatott Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget!) a Magasztos Allah Szava: (Allah-é mindaz, ami az egekben és a földön van. Akár kitárjátok azt, ami a lelketekben van, akár elrejtitek Allah számonkérésben részesít majdan érte benneteket. Megbocsát annak, akinek Ő akar, és megbünteti azt, akit Ő akar. Allah mindenre képes. 2:284); ez súlyos teherként nehezedett a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) Társaira. Ezután eljöttek Allah Küldöttéhez, letérdeltek és azt mondták: Ó, Allah Küldötte! Már olyan cselekedetekkel bízattunk meg, amelyekre képesek is vagyunk. Ilyenek: az ima, a böjt, a dzsihád, és az adakozás. Ám most kinyilatkoztatott Neked ez a Vers és mi nem vagyunk képesek arra. Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget!) erre azt mondta: "Talán ugyanazon szavakat akarjátok ti is mondani, mint a két Könyv népe mondott: Halljuk és nem engedelmeskedünk? Ehelyett inkább mondjátok: Halljuk és engedelmeskedünk! A Te bocsánatodat kérjük, ó, Urunk. Hozzád lesz a visszatérés." Miután az emberek elmondták ezeket és a nyelvük is hozzászokott ezen szavakhoz, a Magasztos Allah kinyilatkoztatta: (A Küldött (Muhammad- Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) hisz abban, ami kinyilatkoztatott neki az ő Urától, és vele együtt a hívők is mind hisznek Allah-ban, az Ő Angyalaiban, Könyveiben, Küldötteiben. Mi nem teszünk különbséget az Ő küldöttei között. És azt mondják: „Hallunk és engedelmeskedünk. A Te bocsánatodat kérjük Urunk! Minden Hozzád tér majd meg.” Q 2:285) Miután az emberek ezt is megtették, a Magasztos Allah ennek a Versnek az érvényességét könnyítésből eltörölte és a Magasztos Kinyilatkoztatta: (Allah egyetlen lélekre sem ró ki többet, mint, amennyire az képes. Mindenkinek az jár amiért megdolgozott, és az íratik fel ellene, amit megszerzett. „Urunk! Ne büntess minket ha elfelejtünk vagy hibázunk! Q 2:286) Mondta: "Igen!" (Urunk! Ne helyezz ránk olyan terhet, mint amilyet azokra helyeztél, akik előttünk éltek. 2:286) Mondta: "Igen!" (Urunk! Ne helyezz ránk olyan terhet, amit mi képtelenek vagyunk elviselni. 2:286) Mondta: "Igen!" (Légy elnéző velünk és bocsáss meg nekünk, irgalmazz nekünk! Te vagy a mi Támogatónk! Segíts bennünket a hitetlenek népével szemben!” 2:286) Mondta: "Igen!"
-

A magyarázat

Miután a Magasztos Allah kinyilatkoztatta a Prófétájának (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), a Magasztos Szavait: (Allah-é mindaz, ami az egekben és a földön van.) - úgy teremtését, a felette való uralmát, rendelkezését és elintézését tekintve - (akár kitárjátok) azaz: megmutatjátok és kinyilvánítjátok; (azt, ami a lelketekben van) a belsőtökben rejtve; (akár elrejtitek) titkolóztok azokkal és a szívetekben rejtitek el (Allah számonkérésben részesít majdan érte benneteket) a Feltámadás Napján. (Megbocsát annak, akinek Ő akar) az Ő túláradó kegyelme és könyörülete révén; (és megbünteti azt, akit Ő akar) az Ő Igazságosságának megfelelően. (Allah mindenre képes) - nincs semmi, ami lehetetlen lenne a Számára. Miután a Társak meghallották ezen Szavakat, gond és nehézség tört rájuk. Hiszen abban az olvasható, hogy még a szíveikben rejlő gondolatokért is megrovásban és felelősségre vonásban részesülnek. Elmentek Allah Küldöttéhez (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) majd térdeikre vetették magukat és így szóltak: Ó, Allah Küldötte! Korábban olyan tettekkel bíztál meg minket, amelyeket képesek voltunk teljesíteni; mint például az ima, a böjt, a dzsihád és az adakozás. Ám, lebocsáttatott rád ez a Vers és arra mi nem vagyunk képesek. Ekkor Ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta nekik: vajon olyan szót akartok szólni, amit a zsidók és a keresztények mondtak: (Halljuk és nem engedelmeskedünk)? Mondjátok inkább: (Hallunk és engedelmeskedünk. A Te bocsánatodat kérjük Urunk! Minden Hozzád tér majd meg.) A Társak elfogadással válaszoltak Allah és az Ő Küldötte parancsának és mondták: Hallunk és engedelmeskedünk. A Te bocsánatodat kérjük Urunk! Minden Hozzád tér majd meg. Miután a muszlimok a nyelveikkel kimondták ezen szavakat és a lelkük is megnyugvást talált azokban; Allah kinyilatkoztatta az Ő közössége méltatására a következő verset: (A Küldött hisz abban, ami kinyilatkoztatott neki az ő Urától, és vele együtt a hívők is) - így nyelvük és szívük is alávetette magát Allah parancsának. (a hívők is mind hisznek Allah-ban, az Ő Angyalaiban, Könyveiben, Küldötteiben. Mi nem teszünk különbséget az Ő Küldöttei között.) Sőt, mindegyikükben hiszünk. {És azt mondják: Hallunk} a te szavadat {és engedelmeskedünk} a parancsodnak. És Kérjük (a Te bocsánatodat Urunk) az elnéző megbocsátásod; (Minden Hozzád tér majd meg.) a Számonkérés Napján a végső visszatérés Hozzád lesz. Amikor ezt megtették, és kimondták azt, amit Allah parancsolt nekik — a hallgatás és engedelmesség kinyilvánítását az Ő parancsainak —, Allah megkönnyítette a helyzetüket, és eltörölte azt a verset azzal, hogy kinyilatkoztatta: (Allah egyetlen lélekre sem ró ki többet, mint, amennyire az képes.) képessége, alkalmassága, ereje és erőfeszítése mértéke alapján. (Mindenkinek az jár) a jutalomból; (amiért megdolgozott) a jó cselekedetek végzése terén; (és az íratik fel ellene) büntetésként; (amit megszerzett) a bűnökből. Allah egyetlen embert sem fog korholni, számon kérni valaki más bűnéért és azért sem, amit a lelke suttogott neki. (Urunk! Ne büntess minket) ne sújtson minket haragvásod büntetése; (ha elfeledkeztünk) és nem emlékszünk; (vagy hibáztunk) elhagyva az egyedüli helyeset, nem szándékosan. Allah válaszban részesítette őket és mondta: "Igen! Megtettem." (Urunk ne helyezz ránk olyan súlyt) nehézséget, gondot, elviselhetetlen terhet; (mint, amilyet azokra helyeztél, akik előttünk éltek) a Izrael fiai közül és mások. Allah válaszban részesítette őket és mondta: "Igen! Megtettem." (Urunk! Ne helyezz ránk olyan terhet, amit mi képtelenek vagyunk elviselni) olyan feladatokat, előírásokat, megpróbáltatást vagy olyan dolgokat, amelyekre képtelenek vagyunk. Allah mondta: Igen! Megtettem. (Légy elnéző velünk szemben) eltekintve bűneinktől és töröld el azokat; (és bocsáss meg nekünk) a mi bűneinket, rejtsd el azokat előlünk és tekints el azoktól. (irgalmazz nekünk) a Te végtelen Könyörületed révén (Te vagy a mi Támogatónk) a mi Urunk (segíts bennünket) a bizonyíték bemutatásával és a felülkerekedéssel (a hitetlenek népével szemben) a velük való csatákban, az ellenük folytatott dzsihádban. Allah válaszban részesítette őket: "Igen! Megtettem."

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Rámutatás a Magasztos Allah Könyörületére, amelyet e Néppel szemben gyakorolt, annak Prófétája (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) okán, akinek fennkölt ügyéről, Allah mondta: (Téged csupán a világok iránti könyörületből bíztunk meg küldetéssel.) [A Próféták:107; Q 21:107].
2. A Kegyes Koránban történő eltörlés bizonyítéka és megerősítése; továbbá - és vannak olyan részek a Koránban, amelyeket felolvasunk, de a hatálya már eltöröltetett, így nem alkalmazzuk őket.
3. A Társak (Allah legyen elégedett velük) kiválósága; Allah parancsának való teljes és feltétel nélküli alávetettségük és annak teljes elfogadása; illetve feltétlen engedelmesség az Ő Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) parancsának.
4. A Prófétában (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) erős félelem élt a Népével kapcsolatban, nehogy a korábban élt nemzetek útját járják be, azáltal, hogy elutasítják azt, amit kaptak a Magasztos Allah parancsaiból.
5. Fontos előírás: alá kell vetnünk magunkat a Magasztos Allah parancsának és tartózkodni kell a parancsától való elfordulástól; hiszen ezen utóbbi a Könyv néphez való hasonlatossághoz vezethetne el.
6. Ezen Umma kiválóságának a bemutatása, amely megkülönbözteti azt a korábban élt nemzetektől. Hiszen azok azt mondták a prófétáiknak: Hallunk és nem engedelmeskedünk. Ez a Nép pedig azt mondja: Halljuk és engedelmeskedünk!
7. Az Umma kiválósága és erénye, azáltal, hogy levétetett róluk a nehézség; fohásza meghallgatásban részesült így nem kapnak büntetést a feledékenységért, vagy tévedésért; továbbá levétettek róluk azok a terhek, amelyek az előttük élteken voltak; illetve nem kapnak olyan terhet, amire nem képesek.
8. A Magasztos és Fenséges Allah nem terhel meg bennünket olyannal, amire mi képtelenek vagyunk. És csupán képességeink mértéke alapján ró ki ránk feladatot. És a lelkünkbe és szívünkbe csapongó rossz gondolatok - ha nem hagyatkozunk azokra és nem nyugszunk bele azokban és nem fogadjuk el őket- abban az esetben, azok nem lehetnek ártalmunkra.
9. Ezt a fohászt a Magasztos Allah adta hírül a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és a hívők révén; elhelyezte azt a Könyvében, hogy fohászként szolgálhasson azok számára, akik a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) után fognak élni és a Társak (Allah legyen velük elégedett) után. Ezt a fohászt memorizálni kell és nagyon gyakran kell elmondani.