Hagyomány: A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) midőn elküldte őt Jemenbe, megparancsolta neki, hogy minden harminc tehén után vegyen el egy egyéves (hím vagy nőstény) tehenet;

عَنْ مُعَاذٍ رَضِيَ اللَّهُ عَنْهُ:
أَنَّ النَّبِيَّ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ لَمَّا وَجَّهَهُ إِلَى الْيَمَنِ أَمَرَهُ أَنْ يَأْخُذَ مِنَ الْبَقَرِ مِنْ كُلِّ ثَلَاثِينَ تَبِيعًا أَوْ تَبِيعَةً، وَمِنْ كُلِّ أَرْبَعِينَ مُسِنَّةً، وَمِنْ كُلِّ حَالِمٍ -يَعْنِي مُحْتَلِمًا- دِينَارًا أَوْ عَدْلَهُ مِنَ المَعَافِرِ، ثِيَابٌ تَكُونُ بِالْيَمَنِ.
[صحيح بشواهده] - [رواه أبو داود والترمذي والنسائي وابن ماجه وأحمد] - [سنن أبي داود: 1576]

Muádh (Allah legyen elégedett vele) azt mondta:
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) midőn elküldte őt Jemenbe, megparancsolta neki, hogy minden harminc tehén után vegyen el egy egyéves (hím vagy nőstény) tehenet; és minden negyven tehén után egy muszinnát; és minden felnőtt (hitetlen, dzsizya fizetésére kötelezhető egyén) után egy dínár-t; vagy ennek megfelelő értékű ruhát, amit Jemenben készítettek.
-

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) elküldte Muádh bin Dzsabal-t (Allah legyen elégedett vele) Jemenbe, azzal a céllal, hogy tanítsa az embereket és felszólítsa őket az Iszlámra. Azon dolgok közül való, amiket megparancsolt neki, hogy vegye át a muszlimoktól a teheneik után esedékes zakát-ot; minden harminc tehén után egy hím tehenet vagy egy nőstényt; olyat amely már az első évét betöltötte; minden negyven tehén után egy muszinna tehenet, az amely már elmúlt két éves. És vegye át a dzsizya-t (fejadó) a Könyv Népéhez tartozó zsidóktól és keresztényektől - minden egyes felnőtt, döntőképes férfitől egy dínárt, vagy az annak megfelelő értékű jemeni ruházatot, amit ma'áfari-nak neveznek.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. A dzsizya-t csak olyan embertől kell beszedni, aki elérte az érettséget, a nagykorúságot. Az elv e tekintetben, hogy akitől nem szabad beszedni az az, akit nem lehet megölni ha fogságba esik, mint például a kiskorú, az asszony és mások.
2. A dzsizya mértékének megbecsülése az imám saját egyéni döntésére van bízva; az különböző lehet hely, idő, gazdagság és szegénység függvényében. Erre bizonyíték az, hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) volt az, aki megszabta mértékét Jemen népe esetében és mondta Muádh-nak: "és minden felnőtt után egy dínár-t"; ám Umar (Allah legyen elégedett vele) megállapítása alapján a dzsizya növekedett, midőn annak mértékét megszabta Sám népe számára.
3. Gondos törődés a dzsizya beszedésével kapcsolatban; megbízva valakit a vezetők közül annak begyűjtésével.
4. A tabí': olyan tehén, amely betöltötte az első évét, és már a másodikba lépett, azért nevezik e néven mert még mindig követi az anyját (tabi'a -követ igéből).
5. A dínár: aranyból vert pénzérme; az Iszlám dínár súlya négy és egy negyed gramm arany (4,25 gramm).