Hagyomány: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) úgy tanította nekünk az al-isztikhárá-t (Allah segítségének, támogatásának és útmutatásának kérése) minden ügyünkben, ahogyan a Korán szúráját tanította

عن جَابِرِ بْنِ عَبْدِ اللَّهِ رَضِيَ اللَّهُ عَنْهُمَا، قَالَ:
كَانَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ يُعَلِّمُنَا الِاسْتِخَارَةَ فِي الْأُمُورِ كَمَا يُعَلِّمُنَا السُّورَةَ مِنَ الْقُرْآنِ، يَقُولُ: «إِذَا هَمَّ أَحَدُكُمْ بِالْأَمْرِ فَلْيَرْكَعْ رَكْعَتَيْنِ مِنْ غَيْرِ الْفَرِيضَةِ، ثُمَّ لِيَقُلِ: اللَّهُمَّ إِنِّي أَسْتَخِيرُكَ بِعِلْمِكَ وَأَسْتَقْدِرُكَ بِقُدْرَتِكَ، وَأَسْأَلُكَ مِنْ فَضْلِكَ الْعَظِيمِ، فَإِنَّكَ تَقْدِرُ وَلَا أَقْدِرُ، وَتَعْلَمُ وَلَا أَعْلَمُ، وَأَنْتَ عَلَّامُ الْغُيُوبِ، اللَّهُمَّ إِنْ كُنْتَ تَعْلَمُ أَنَّ هَذَا الْأَمْرَ خَيْرٌ لِي فِي دِينِي، وَمَعَاشِي، وَعَاقِبَةِ أَمْرِي» أَوْ قَالَ: «عَاجِلِ أَمْرِي وَآجِلِهِ، فَاقْدُرْهُ لِي وَيَسِّرْهُ لِي ثُمَّ بَارِكْ لِي فِيهِ، وَإِنْ كُنْتَ تَعْلَمُ أَنَّ هَذَا الْأَمْرَ شَرٌّ لِي فِي دِينِي وَمَعَاشِي وَعَاقِبَةِ أَمْرِي» أَوْ قَالَ: «فِي عَاجِلِ أَمْرِي وَآجِلِهِ، فَاصْرِفْهُ عَنِّي وَاصْرِفْنِي عَنْهُ، وَاقْدُرْ لِي الْخَيْرَ حَيْثُ كَانَ، ثُمَّ أَرْضِنِي» قَالَ: «وَيُسَمِّي حَاجَتَه».
[صحيح] - [رواه البخاري] - [صحيح البخاري: 1162]

Dzsábir bin Abdullah (Allah legyen elégedett kettejükkel) azt mondta:
Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) úgy tanította nekünk az al-isztikhárá-t (Allah segítségének, támogatásának és útmutatásának kérése) minden ügyünkben, ahogyan a Korán szúráját tanította. szólva: "Ha valaki valamit el szeretne végezni, az végezzen két rak'a-t, a kötelezően előírt imákon kívül, majd mondja: Allahumma inní asztakhíruka bi-'ilmika wa-sztaqdiruka bi-qudratik wa asz’aluka min fadlika-l-'athím, fa-Innaka taqdiru wa lá aqdir, wa ta'lamu wa lá a'lam wa Anta 'allámu-l-ghuyúb. Allahumma in kunta ta'lam anna háda-l-amra khayrun lí fí díní wa ma'ásí wa 'áqibati amrí" vagy mondta: "'ádzsili amrí wa ádzsilihi fa-qdurhu lí wa yassirhu lí thumma bárik lí fíh. Wa in kunta ta'lamu anna háda-l-amru sarrun lí fí díní wa ma'ásí wa 'áqibati amrí" vagy mondta: "fí 'ádzsili amrí wa ádzsilihi fa-szrifhu 'anní wa-szrifní 'anhu wa-qdur lí al-khayra haythu kána thumma ardiní” azt mondta: „majd nevezze meg az ügyét.” (Ó, Allah! Én a Te segítségedet és útmutatásodat kérem, a Te tudásod által, a Te hatalmadhoz fordulok erőért és a Te hatalmas túláradó kegyelmedet kérem - hiszen Te képes vagy mindenre én pedig képtelen. Te mindent tudsz én pedig semmit nem tudok. Te vagy a láthatatlan dolgok Tudója. Ó, Allah! Ha te tudod, hogy ez az ügy jó nekem a vallásomban, a megélhetésemben és a dolgom végső kimenetelében, vagy mondta: a mostani vagy majdan a későbbi dolgaimban, akkor rendeld el azt a számomra és könnyítsd meg azt nekem, majd áldd meg azt nekem! Ám ha tudod hogy ez a dolog rossz nekem a vallásomban, a megélhetésemben vagy a dolgom végső kimenetelében; vagy mondta: a mostani vagy majdan a későbbi dolgaimban, akkor fordítsd el azt rólam és fordíts el engem arról. A jót rendeld el a számomra bármi legyen is az és tégy engem azzal elégedetté!"
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Al-Bukhārī jegyezte le] - [Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-ja (Hiteles) - 1162]

A magyarázat

Ha a muszlim ember valamit meg akar tenni, amiről nem tudja mi a helyes eljárás azzal kapcsolatban; úgy számára előíratott és ajánlott, hogy elimádkozza a szalátu-l-isztikhárá-t, hiszen a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) úgy tanította a Társainak (Allah legyen elégedett velük) ezt az imát, ahogy egy szúrát tanított nekik a Koránból. Két rak'a-ból álló imát végez, a kötelezően előírt imákon kívül, majd Allahhoz fohászkodik, így: "Ó, Allah! Én a Te segítségedet és útmutatásodat kérem" kérve az Isteni segítséget, támogatást a jóra két dolog közül; és kérlek "a Te tudásod által", amely végtelen és mindent átfog; "a Te hatalmadhoz fordulok" hogy tégy engem képessé, hiszen nekem nincs erőm és hatalmam csupán Általad; "Hatalmadhoz" amely minden esetben teljesül hiszen nincs senki és semmi, ami akadályozhatna Téged; "Túláradó kegyelmedet kérem" és a jótékonyságodat, gondoskodó segítségedet; a "Hatalmas" a végtelen, a mindent átölelő; hiszen az adományozásod kegyelem Tőled és senki sem kötelez semmiféle adományozásodra; "Te képes vagy" mindenre; én pedig tehetetlen gyenge "én pedig képtelen"; semmit sem tudok megtenni csupán a Tőled származó segítség és támogatás révén; "Te" - "tudsz" a mindent átfogó Tudásod által, amely körbeveszi a látható és a láthatatlan dolgokat egyaránt, és tudod a jót és a rosszat, "én pedig nem tudok" semmit csupán a Te kegyelmed és útmutatásod által. "Te vagy a láthatatlan dolgok Tudója" Tiéd az abszolút, teljes és tökéletes tudás, és a végtelenül hatékony képesség; ezekből senki és semmi sem rendelkezik eggyel sem, csupán ha Te elrendeltél a számára valamit azokból. Majd fohászkodik a muszlim az Urához és megnevezi a kérését, az adott ügyet és mondja: "Ó, Allah!" Bizony én Hozzád helyezem át az ügyemet; és "Ha Te tudod" a Te végtelen tudásod által, hogy ez az ügy "és megnevezi adott ügyét", mint például ennek a háznak a megvétele, vagy ennek az autónak a megvétele, vagy feleségül venni ezt az asszonyt és ezekhez hasonlók... És ha ez az ügy úgy szerepel a Te mindent megelőző, korábbi Tudásodban, hogy "jó nekem a vallásomban", amely a mentség és a biztonság a számomra; "a megélhetésemben" a földi életemben; és "a dolgom végső kimenetelében" amihez az ügyem majd elvezet; vagy mondta: "a mostani vagy majdan a későbbi dolgaimban" itt a földi életben és majdan a Túlvilágon; "rendeld el azt" készítsd elő és segíts megvalósítani; "nekem" könnyítsd meg és tedd elvégezhetővé számomra. "majd áldd meg" gyarapítsd a jót a számomra abban. "Ám ha tudod" ó, Allah; "hogy ez a dolog", amellyel kapcsolatban a Te segítségedet kérem; "rossz nekem a vallásomban, a megélhetésemben vagy a dolgom végső kimenetelében; vagy mondta: a mostani vagy majdan a későbbi dolgaimban, akkor fordítsd el azt rólam és fordíts el engem arról. A jót rendeld el a számomra bármi legyen is az és tégy engem azzal elégedetté" és minden döntéseddel és rendeléseddel, amelyeket szeretek és, amelyeket nem.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) elkötelezett buzgalma és igyekezete a Társai (Allah legyen elégedett velük) oktatása és tanítása érdekében; megtanítva nekik ezt az imát, mivel abban haszon és végtelen jó található.
2. Ajánlott az al-isztikhára végzése és az örökül hagyott fohász elmondása utána.
3. Az al-isztikhára ajánlott az olyan megengedett dolgokban, amelyek esetében hezitálás, bizonytalanság merül fel; ám a kötelező vagy ajánlott érvénnyel megparancsolt dolgok esetében nem használható - hiszen az alapelv e kettővel kapcsolatban: azokat el kell végezni. Ám a hozzájuk kapcsolódó ügyekben lehet isztikhára-t végezni; mint például a társ, a társaság kiválasztása az Umra vagy a Haddzs elvégzésére.
4. A kötelező (wádzsib) és az ajánlott (musztahabb) jellegű előírások esetében az isztikhára nem végezhető el, mivel az ilyen jellegű parancsokat el kell végezni. Továbbá tiltottal (haram) és elvetendővel (makrúh) kapcsolatban sem végezhető isztikhára - azokat el kell hagyni.
5. A fohászt kissé az elköszönés után mondjuk, az ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai alapján: "majd mondja...". Ám ha az elköszönés (az imából) előtt mondja el valaki, azzal sincs semmi baj.
6. A hívő szolga számára kötelező, hogy minden egyes ügyét Allah rendelkezése alá helyezze. A saját erőt és hatalmat a helyén kell kezelni ismerve annak korlátait, hiszen, nincs más erő és hatalom csupán Allah által.