Hagyomány: Mossátok meg (asszonyok) háromszor, ötször, vagy ha úgy látjátok jónak akár többször is; tegyétek ezt szidr-el kevert vízzel és az utolsóba tegyetek kámfort és ha elkészültetek, tudassátok velem

عَنْ أُمِّ عَطِيَّةَ رَضيَ اللهُ عنها قَالَتْ:
تُوُفِّيَتْ إِحْدَى بَنَاتِ النَّبِيِّ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ، فَخَرَجَ النَّبِيُّ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَقَالَ: «اغْسِلْنَهَا ثَلاَثًا، أَوْ خَمْسًا أَوْ أَكْثَرَ مِنْ ذَلِكَ، إِنْ رَأَيْتُنَّ بِمَاءٍ وَسِدْرٍ، وَاجْعَلْنَ فِي الآخِرَةِ كَافُورًا -أَوْ شَيْئًا مِنْ كَافُورٍ-، فَإِذَا فَرَغْتُنَّ فَآذِنَّنِي»، قَالَتْ: فَلَمَّا فَرَغْنَا آذَنَّاهُ، فَأَلْقَى إِلَيْنَا حِقْوَهُ، فَقَالَ: «أَشْعِرْنَهَا إِيَّاهُ»، وَقَالَتْ: وَجَعَلْنَا رَأْسَهَا ثَلاَثَةَ قُرُونٍ.
[صحيح] - [متفق عليه] - [صحيح البخاري: 1258]

Umm Atiyya-tól (Allah legyen elégedett vele), aki azt mondta:
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) egyik leánya elhunyt. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) kiment és azt mondta: "Mossátok meg (asszonyok) háromszor, ötször, vagy ha úgy látjátok jónak akár többször is; tegyétek ezt szidr-el kevert vízzel és az utolsóba tegyetek kámfort és ha elkészültetek, tudassátok velem." Mondták: miután végeztünk ezzel, tudattuk vele. Ő pedig az izár-ját odaadta nekünk és azt mondta: "Ezzel takarjátok be!" A mosdatást végző asszonyok mondták: A haját három fonatba fontuk be.
[Ṣaḥīḥ (hiteles)] - [Muttafaqun ᶜalayhi (közmegegyezés van vele kapcsolatban, mindkét sejk, al-Bukhārī és Muslim is lejegyezték)] - [Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-ja (Hiteles) - 1258]

A magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) lánya, Zaynab, elhunyt. Ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) kiment azokhoz az asszonyokhoz, akik a mosdatását készültek elvégezni és azt mondta nekik: Mossátok meg vízzel és szidr-el, páratlan számú mosdatással, háromszor, ötször, vagy akár ennél többször is. És tegyetek a mosdatásához használt utolsó vízbe valamennyi kámfort. Ha ezt befejeztétek, tudassátok velem. Miután az asszonyok befejezték a mosdatást, tudatták vele. Ő pedig az izár-ját (alsó testet eltakaró ruhadarab) adta oda a mosdatást végző asszonyoknak és azt mondta: Ebbe tekerjétek be! És tegyétek ezt azon ruhává, amely közvetlenül a testére kerül. Majd a haját három fonatba fonták be.

A hagyomány jelentőségei és hasznai

1. Kötelező az elhunyt muszlimot megmosni; ez pedig közösségi kötelesség (ha valaki megteszi a közösségből, akkor a többieknek nem kell).
2. A nőt csak nők moshatják meg; a férfit pedig csak férfiak; kivételt képez a házastársak illetve a rabszolga nő az urával; mindkettő megmoshatja a másikat.
3. A mosdatás háromszori megmosással történik; ha ennyi nem elég, akkor öttel, ha az sem elég akkor még több alkalommal is meg lehet mosni, a jó eredmény és a szükség kívánalma szerint. Ha ezt követően is valami tisztátalanság jönne ki a testből, le kell zárni azt a helyet, ahonnan az ártalmas anyag kijön.
4. A mosdatást végző páratlan számú mosást végez: három, öt vagy hét.
5. Asz-Szindi azt mondta: a hagyomány arra mutat rá, hogy a halott megmosdatásának nincs pontosan meghatározott száma; ami elvárt az a teljes megtisztítás, ám szükséges a páratlan számot figyelembe venni.
6. A vízbe lehet tenni szidr-t is, mivel az tisztítja és feszesebbé teszi az elhunyt testét.
7. Az elhunytat, az utolsó mosdatáskor, beillatosítják, hogy a víz ne fogyjon ki; az illatszer legyen kámfor, mivel - jó illata mellett - erősíti a testet és a bomlást lassítja.
8. A mosdatás a nemes testrészekkel kezdődik: a test jobb oldalával és a wudú testrészeivel.
9. Ajánlott az elhunyt nő haját megfésülni és három fonatba fonni és azokat a háta mögé helyezni.
10. Megengedett a segítség az elhunyt megmosdatása során, ám csupán az legyen jelen, akire valóban szükség van.
11. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) bizonyos megmaradt tárgyainak például ruhájától az áldás keresése megengedett, ám ez kizárólag Rá vonatkozik. Nem terjed ki más tudósokra vagy kegyes emberekre, mivel ezek a dolgok vallási előírások, és a Próféta kortársai soha nem gyakorolták ezt másokkal. Mivel ezek a dolgok a tawqíf-ra (vallási bizonyítékra) épülnek. A Társak mással soha nem tettek ilyet; hiszen ha más dolgaival is ilyet tennénk az a társításhoz vezető út lenne és próbatétel azon személy számára, aki általa szeretne áldásban részesülni.
12. Megengedettnek tekinthető egy megbízott személyre átruházni a rábízott munkát, abban az esetben ha az adott személy jogosult és méltó az átruházásra.